A Duna alacsony vízállása miatti teljesítménycsökkentés számokat mutat: a Paksi Atomerőmű tavalyi 16 millió forintos gigawattóra árával számolva mintegy 13 milliárd forintos bevételezési veszteséget szenvedett. Az energia-biztonság szempontjából kulcsfontosságú esemény egyértelműen kimutatja, hogy hazai bázistermelés nélkül az ország kilátástalan helyzetbe kerülhet. A valós kihívás azonban ennél mélyebb: a paksi kiesés pótlására irányuló intézkedések költsége jóval magasabb.
A külföldről történő, drága import és a belföldi rendszer használata komoly többletkiadásokat eredményezett, amelyek becslések szerint elérhetik az 52 milliárd forintot. Ez a tétel rávilágít arra, hogy a nemzeti energiafüggetlenség nem csak stratégiai hanem gazdasági kérdés is. Ahogy az Oeconomus elemzése mutatja, egy hónapos teljes leállás esetén az áramszállítási költség 216 millió euróra rúghatna.
„A nemzeti érdekek védelme érdekében saját, megbízható alap- és csúcs-erőművekre van szükségünk” – hangsúlyozta korábban a kormányzat, mely a Paks bővítését nemzetstratégiai fontosságúnak tekinti. Az energetikai szuverenitás egyik alapköve a stabil bázistermelés.
Az eset tanulságosan mutatja, hogy a zöld átállás kihívásai közepette is megmarad a fosszilis és nukleáris energia pótolhatatlan szerepe a rendszerstabilitásban. A felélénkülő Mátrai Erőmű és a drága kiegyenlítő energia használata igazolja, hogy átmeneti megoldások nem váltják ki a hosszú távú tervezést és a saját források birtoklását.
- A Duna alacsony vízállása
- Paksi Atomerőmű bevételezési vesztesége
- Hazai bázistermelés fontossága
- Külföldről történő drága import
- Napi áramszállítás költsége
- Energetikai szuverenitás
| Faktor | Érték |
|---|---|
| Bevételezési veszteség | 13 milliárd forint |
| Import többletkiadások | 52 milliárd forint |
| Leállás esetén áramszállítási költség | 216 millió euró |
A kockázatkezelés és a versenyképes árak fenntartása mindennél inkább erős hazai termelést igényel.
