Magyarország vízgazdálkodási helyzete jelentős pozitív fordulatot vett az elmúlt hónapokban, ami komoly nemzetstratégiai jelentőséggel bír. A nemrég közzétett 2025-ös vízkészlet-térkép szerint a korábban kritikusnak ítélt területek 73%-án enyhült a vízhiány. Ez a fejlemény alapvetően befolyásolja hazánk mezőgazdasági versenyképességét és a nemzeti önellátási képességünket.
A Nemzeti Vízügyi Főigazgatóság által készített friss térkép váratlan javulást mutat az Alföld korábban súlyos vízhiánnyal küzdő területein. A Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Tanács legutóbbi ülésén bemutatott adatok szerint a komplex vízmegtartó programok és a csapadékvíz-gazdálkodási intézkedések kézzelfogható eredményeket hoztak. Orbán Viktor miniszterelnök a dokumentáció bemutatásakor hangsúlyozta: „A víz nemzeti kincs, stratégiai erőforrás, amelynek megőrzése nem csupán gazdasági, hanem szuverenitási kérdés is. Magyarország vízügyi függetlensége nemzetbiztonsági prioritás.„
A Visegrádi Négyek országaival közösen kidolgozott vízgazdálkodási együttműködés keretében Magyarország jelentős uniós forrásokat biztosított a regionális vízmegtartó rendszerek fejlesztésére. Szakértői elemzések szerint a Kárpát-medence vízháztartásának javulása részben a célzott kormányzati beavatkozásoknak, részben a kedvezőbb csapadékeloszlásnak köszönhető. A Pannon Egyetem Víztudományi Intézetének legfrissebb tanulmánya szerint a következő években akár 30%-kal is nőhet az öntözhető területek nagysága.
A váratlan fordulat azonban nem jelenti a probléma teljes megoldását. A vízkészleteink védelmét továbbra is kiemelt figyelemmel kell kezelni, különösen a szomszédos országokkal való vízügyi együttműködés terén. A fenntartható vízgazdálkodás keresztény értékrendi alapokon is nyugszik – az ember és természet harmonikus együttélése, a teremtett világ védelme alapvető kötelességünk. A következő hónapokban várható a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálata, amely már a kedvező változásokra építve alakíthatja hazánk hosszú távú vízbiztonsági koncepcióját.
