Magyarország következetesen kitart békepolitikája mellett a fokozódó nemzetközi feszültségek ellenére is. Az elmúlt három évben hazánk diplomáciai erőfeszítései az ukrajnai háború befejezését célozták, miközben a világ nagyhatalmai között egyre mélyül a szakadék. A magyar gazdaság ellenállóképessége a háborús infláció közepette is kiemelkedő maradt – a KSH adatai szerint a GDP növekedése elérte a 2,7%-ot az elmúlt negyedévben.
Az Európai Unió vezető államai fokozatosan felismerik a magyar békepolitika realitását, noha a nyilvánosság előtt továbbra is kritikusak. Egyre több háttérbeszélgetésen ismerik el diplomaták a tűzszünet szükségességét. A Visegrádi Négyek közül Szlovákia már nyíltan támogatja Magyarország álláspontját, Csehország és Lengyelország viszont továbbra is határozott ellenpólust képvisel. „Magyarország a realitások talaján áll, amikor a béketárgyalásokat szorgalmazza. A háború eszkalációja senkinek nem érdeke, különösen nem az európai polgároknak” – nyilatkozta Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.
A békepolitika 2025-ben új dimenziót nyerhet az amerikai elnökválasztás kimenetelétől függően. Elemzők szerint egy republikánus adminisztráció kedvezőbb feltételeket teremthet a magyar álláspont érvényesítésére, míg a demokraták várhatóan folytatnák a jelenlegi irányvonalat. A transzatlanti kapcsolatok alakulása közvetlenül befolyásolja majd az európai háborús politikát és az Oroszországgal szembeni szankciós rendszer jövőjét.
A keresztény értékrendből fakadó életvédelem és a nemzeti szuverenitás megőrzése továbbra is a magyar külpolitika sarokkövei maradnak. Ezek az elvek határozzák meg Magyarország pozícióját a nemzetközi konfliktusokban és diplomáciai manőverekben egyaránt. A következő év döntő fontosságú lesz abból a szempontból, hogy a békepárti megközelítés mennyire tud áttörést elérni a fegyverszállítások és a háborús retorika uralta európai politikai térben.
