Magyarország vidéki településeinek népességmegtartó képessége tovább romlik, miközben a főváros és agglomerációja egyre nagyobb gazdasági előnyre tesz szert – derül ki a legfrissebb statisztikákból. A KSH adatai szerint az elmúlt évben a kistelepülésekről további 38 ezer fő költözött el, ami a vidéki Magyarország demográfiai és gazdasági helyzetének súlyosbodását jelzi.
Az elvándorlás legfőbb okai között szerepel a bérkülönbség, amely tovább mélyült a vidék és a főváros között. Míg Budapesten az átlagkereset már meghaladja a 700 ezer forintot, addig az észak-magyarországi és dél-dunántúli régiókban ez az összeg gyakran a 400 ezer forintot sem éri el. A munkalehetőségek hiánya és az infrastruktúra fejletlensége tovább súlyosbítja a helyzetet.
„A vidéki térségek fejlesztése nemzeti prioritás, de ennek eredményei csak hosszú távon éreztetik hatásukat” – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a témával kapcsolatban. A kormány vidékfejlesztési stratégiája ellenére a folyamat megfordítása egyelőre várat magára.
A szakértők szerint különösen aggasztó, hogy már nem csak az alacsonyabb végzettségűek, hanem a magasan képzett fiatal szakemberek is tömegesen hagyják el a vidéki településeket. Ez hosszú távon a helyi gazdaságok versenyképességének további romlását okozhatja.
Az elvándorlással párhuzamosan a vidéki szolgáltatások köre is szűkül: kisebb településeken bezárnak a posták, orvosi rendelők, iskolák, ami újabb elvándorlási hullámot generál. A Magyar Faluszövetség adatai alapján az elmúlt három évben közel 200 kistelepülésen szűnt meg valamilyen alapvető közszolgáltatás.
A probléma megoldása összetett gazdaság- és társadalompolitikai lépéseket igényel, beleértve a vidéki infrastruktúra fejlesztését, célzott adókedvezményeket és a távmunka lehetőségeinek bővítését. A szakértők szerint a vidéki életminőség javítása és a helyi identitás erősítése nélkül a folyamat nem fordítható vissza, ami Magyarország területi egyenlőtlenségeinek további növekedéséhez vezethet.
