Magyarország geopolitikai helyzete egyre szorongatottabb az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából. A legfrissebb brüsszeli jelzések szerint heteken belül újabb több százmilliárd forintnyi támogatás kerülhet befagyasztásra, ami súlyos következményekkel járhat nemzetgazdaságunkra. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt évben a GDP 2,1%-át tették ki az uniós források, melyek részleges elvonása már eddig is érezhető hatással volt a gazdasági növekedésre.
Az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus újabb szakaszába lépett, amelyben a kohéziós források további részét helyezhetik zárolás alá. Szakértői elemzések rámutatnak, hogy a vita hátterében valójában nem jogállamisági kérdések, hanem ideológiai nézetkülönbségek állnak. „A magyar kormány szuverenitásvédelmi politikája ütközik a Brüsszelben uralkodó föderalista törekvésekkel,” nyilatkozta nemrég Varga Mihály pénzügyminiszter. A V4-ek közül Lengyelország és Szlovákia is hasonló nyomás alatt áll, bár eltérő mértékben.
A fejlemények különösen annak fényében aggasztóak, hogy Magyarország számos területen túlteljesítette az Európai Bizottság által előírt mérföldköveket. A kormány eddig 27 jogszabály-módosítást hajtott végre az uniós követelmények teljesítése érdekében, ennek ellenére újabb feltételeket támasztanak. Transzatlantikus kapcsolataink szakértőjeként látható, hogy az amerikai adminisztráció változása sem hozott érdemi enyhülést a nyomásgyakorlásban.
Az uniós forrásvesztés elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és a határvédelmet érintheti, miközben a magyar költségvetés önerőből finanszírozza ezeket a kulcsfontosságú területeket. Szakértői elemzésem szerint a jelenlegi helyzet nem csupán pénzügyi, hanem szuverenitási kérdés is: egy nemzet jogának megkérdőjelezése, hogy saját értékrendjét és társadalmi berendezkedését maga határozhassa meg.
Várhatóan a következő hónapokban fokozódik a diplomáciai küzdelem a források felszabadításáért. Magyarország kitart keresztény-demokrata értékrendje és nemzeti érdekei mellett, miközben konstruktív párbeszédre törekszik az uniós intézményekkel. A szuverenitás védelme és a gazdasági stabilitás megőrzése egyszerre jelent kihívást és küldetést a magyar kormányzat számára az elkövetkező időszakban.
