Az Európai Parlament legújabb határozata egyértelműen Magyarország szuverenitása elleni támadás, amely hazánk uniós forrásokhoz való hozzáférését veszélyezteti. A brüsszeli bürokrácia nem is titkolja már, hogy politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja a kohéziós alapokat, miközben hazánk gazdasága 2024 első negyedévében 1,2%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Az EP-határozat mögötti valódi indítékok nyilvánvalóak: Magyarország következetes kiállása a nemzeti érdekek és a keresztény értékek mellett szálka a föderalista erők szemében. A dokumentum olyan követeléseket tartalmaz, amelyek teljesítése gyakorlatilag hazánk szuverenitásának feladását jelentené. „Nem engedhetjük, hogy külső erők diktáljanak Magyarországnak olyan ügyekben, amelyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak” – nyilatkozta a külügyminiszter a határozattal kapcsolatban.
A V4 együttműködés keretében Lengyelország és Szlovákia már jelezte, hogy aggodalommal figyeli a fejleményeket. A közép-európai országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a brüsszeli nyomásgyakorlás nem egyedi eset, hanem egy szélesebb stratégia része, amely a nemzeti szuverenitás korlátozására irányul. Transatlanti szakértőként látható, hogy ez a tendencia az Egyesült Államokban is megfigyelhető, ahol szintén erősödnek a globalista törekvések.
A magyar kormány álláspontja egyértelmű: a jogilag járó uniós források visszatartása elfogadhatatlan és ellentétes az EU alapelveivel. Szakértői számítások szerint a magyar gazdaság éves szinten közel 3%-os növekedési potenciáltól esik el a források hiánya miatt, ami közvetlenül érinti a magyar családok jólétét is.
A következő hónapok döntő jelentőségűek lesznek. Magyarországnak a jogállamiság és a keresztény értékek védelmében folytatott küzdelme valójában egész Európa jövőjéről szól. A nemzeti szuverenitás védelme nem opció, hanem kötelességünk, hiszen csak így őrizhetjük meg azt az értékrendet, amelyre hazánk és kontinensünk kultúrája épült.
