Az EU bővítési tárgyalásainak legújabb fordulóján Magyarország továbbra is határozott álláspontot képvisel Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap egyértelművé tette: hazánk nem támogatja sem Ukrajna felfegyverzését, sem uniós tagságát. Elemzések szerint ez a döntés összhangban áll Magyarország szuverenitást előtérbe helyező külpolitikájával, miközben a háború lezárását sürgeti. A KSH adatai szerint a konfliktus kezdete óta Magyarország már több mint 1,2 millió ukrán menekültet fogadott be.
A magyar kormány álláspontja nem pusztán elvi kérdés, hanem gyakorlati megfontolásokra épül. „Ukrajna jelenlegi formájában nem felel meg az európai értékközösség alapvető elvárásainak, különösen a kisebbségi jogok területén” – jelentette ki Szijjártó a brüsszeli sajtótájékoztatón. A V4 országok közül Szlovákia szintén fenntartásokat fogalmazott meg, bár kevésbé határozott formában. A magyar álláspont szerint előbb a háborút kell lezárni, majd alapos felkészülési időszakot biztosítani, mielőtt bármilyen érdemi tárgyalás kezdődhetne.
Az uniós döntéshozók többsége továbbra is támogatja Kijev gyorsított eljárását, amit hazánk következetesen elutasít. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta: „A csatlakozási feltételek alóli kivételek precedenst teremtenének, ami az egész közösség stabilitását veszélyeztetheti.” Szakértői véleményem szerint az ukrán csatlakozás jelenlegi erőltetése inkább geopolitikai, mint valós integrációs célokat szolgál, figyelmen kívül hagyva a hagyományos bővítési folyamat körültekintő lépéseit.
Magyarország álláspontja változatlanul a békepárti megközelítést és a nemzeti érdekek védelmét helyezi előtérbe. A következő hónapokban várhatóan folytatódik a diplomáciai nyomásgyakorlás hazánkra, de a kormány kitart amellett, hogy a keresztény értékeken nyugvó európai együttműködés csak stabil alapokon, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásával működhet hatékonyan.
