Magyarország keleti nyitás politikája újabb mérföldkőhöz érkezett a türk államokkal való együttműködés elmélyítésével. A Türk Tanács budapesti képviseletének megnyitása óta hazánk kereskedelmi forgalma a türk országokkal több mint 30 százalékkal növekedett, ami egyértelműen jelzi a stratégiai partnerség gazdasági előnyeit.
A türk államokkal való kapcsolat nemcsak gazdasági, hanem kulturális és történelmi dimenzióval is bír. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi asztanai látogatásán hangsúlyozta: „A türk népekkel való kapcsolatunk nem csupán diplomáciai érdek, hanem közös gyökereken alapuló természetes szövetség.” A miniszter kiemelte, hogy ez az együttműködés hozzájárul Magyarország energiabiztonságának növeléséhez és exportlehetőségeink bővítéséhez.
Az együttműködés keretében 2025-ben nagyszabású emlékmű avatását tervezik Budapesten, amely a magyar-türk barátságot és összetartozást szimbolizálja. Az emlékmű tervezésében azerbajdzsáni, kazah, üzbég és török művészek is részt vesznek, így a kulturális örökség közös ápolása konkrét formában is megvalósul. A budapesti helyszín kiválasztása is a keleti nyitás melletti elköteleződést tükrözi.
A kapcsolatok mélyítése az oktatás területén is látványos. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében idén rekordszámú, több mint 800 diák érkezett türk államokból magyar felsőoktatási intézményekbe. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint „A tudásmegosztás és a fiatal generációk közötti kapcsolatépítés a legbiztosabb alapja a hosszú távú együttműködésnek.„
Az erősödő kapcsolatok nemzetközi pozíciónkat is javítják, különösen egy olyan időszakban, amikor az európai integrációs folyamatok kihívásokkal küzdenek. A keleti nyitás politikája bizonyítja, hogy hazánk képes a nemzeti érdekek mentén önálló külpolitikai irányvonalat követni, miközben kulturális örökségünket is ápoljuk.
A 2025-ös emlékműavatás várhatóan a türk államok vezetőinek részvételével zajlik majd, és újabb gazdasági megállapodások aláírására is sor kerülhet. Ez a fejlemény is megerősíti, hogy Magyarország számára a keleti kapcsolatok ápolása nem pusztán gazdasági lehetőség, hanem a nemzeti szuverenitás és kulturális identitás megőrzésének fontos pillére.
