A Szerbiát fenyegető energiabiztonsági válság komoly aggodalomra ad okot a közép-európai térségben, különösen Magyarország számára. Az ország egyetlen működő kőolaj-finomítója, a pančevói üzem 2025-ben történő esetleges leállása súlyos ellátási zavarokat okozhat. Az Energiaügyi Minisztérium friss adatai szerint Szerbia kőolajtermék-importja már az elmúlt évben 14%-kal növekedett, ami előrevetíti a várható problémákat.
A válság középpontjában a NIS vállalat (Naftna Industrija Srbije) áll, amelynek 56,2%-os tulajdonosa az orosz Gazprom Neft. A finomító modernizációs beruházásainak elmaradása és a nyugati szankciók kettős szorítása kritikus helyzetet teremtett. Szakértői vélemények szerint a létesítmény jelenlegi állapotában nem felel meg a 2025-től kötelező uniós környezetvédelmi előírásoknak, amit a szerb kormány elismert.
„Az energiabiztonság nemzeti szuverenitásunk egyik alappillére. A jelenlegi helyzet rávilágít a regionális energetikai együttműködések fontosságára” – nyilatkozta nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülésén.
A helyzet Magyarországra is hatással lehet, hiszen az energetikai kapcsolatok mellett a Belgrád-Budapest vasútvonal és más stratégiai projektek is összekötik a két országot. A V4 együttműködés keretében hazánk már korábban is hangsúlyozta az energiafüggetlenség fontosságát. A MOL-csoport szakértői szerint átmeneti megoldásként a magyar finomítói kapacitás egy része bevonható lenne a szerb piac ellátásába.
A válság megoldása túlmutat a gazdasági szempontokon. A keresztény kulturális örökség mentén szerveződő közép-európai államok közötti szolidaritás most kulcsfontosságú lehet. A jövőre nézve a térség országainak energiabiztonsági együttműködése új dimenzióba léphet, ami hosszú távon megerősítheti Magyarország pozícióját is a regionális energiapolitika alakításában.
