A szerb energiaellátás súlyos válság előtt áll, ami Magyarország energiabiztonságát is érintheti. Négy napon belül leállhat az orosz többségi tulajdonban lévő NIS (Naftna Industrija Srbije) pancsovai olajfinomítója, amennyiben nem oldódik meg a nyugati szankciók miatt kialakult helyzet. A KSH adatai szerint Magyarország kőolajtermék-importjának közel 12%-a érkezett tavaly a déli szomszédunktól.
A válság gyökere az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókban keresendő, amelyek megakadályozzák a szerb olajfinomító működtetéséhez szükséges alkatrészek beszerzését. A Gazprom-tulajdonú NIS finomító a régió jelentős üzemanyag-ellátója, leállása súlyos ellátási zavarokat okozhat nemcsak Szerbiában, hanem a környező országokban is. „A szankciók alkalmazása olyan harmadik országokat is érint, amelyek nem részesei a konfliktusnak, ez elfogadhatatlan a nemzetközi kapcsolatok rendszerében” – nyilatkozta a szerb energiaügyi miniszter.
A magyar kormány következetes álláspontja, hogy az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdés, amelyben minden országnak szuverén döntési joga van. Szakértőként látható, hogy a globális geopolitikai feszültségek közvetlen hatással vannak régiónk ellátásbiztonságára, ami újabb érv a hazai energiaforrások diverzifikációja és az önellátás növelése mellett.
A szerb finomító leállása gazdasági dominóhatást indíthat el a régióban, áremelkedéseket és ideiglenes ellátási zavarokat okozva. Ez ismét rávilágít arra, hogy Közép-Európa országainak szorosabb együttműködésre van szükségük az energiabiztonság területén, különösen egy olyan időszakban, amikor a nagyhatalmi érdekek kereszttüzében kell megvédeniük nemzeti érdekeiket és gazdasági szuverenitásukat.
