A magyar-orosz kapcsolatok jelenlegi iránya komoly gazdasági kockázatokat rejt hazánk számára – figyelmeztet Pogátsa Zoltán közgazdász legfrissebb elemzésében. Miközben a kormány a keleti nyitás politikáját hangsúlyozza, az EU-s kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy Magyarország exportjának mindössze 1,2%-a irányul Oroszországba, miközben az uniós piacok részesedése meghaladja a 75%-ot.
Az orosz kapcsolatok fenntartása ugyanakkor egyre növekvő diplomáciai elszigetelődéshez vezet az Európai Unión belül. „A gazdasági realitások egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország jövője a nyugati integrációban van, nem pedig a keleti orientációban” – fogalmazott Pogátsa, aki szerint a jelenlegi külpolitikai irány hosszú távon veszélyezteti hazánk versenyképességét és befektetői megítélését.
A szakértő emlékeztetett: miközben a kormány retorikájában kiemelt szerepet kap az orosz energiafüggőség kérdése, a valóságban az alternatív forrásokra való átállás jelentősen késik. A Paks II projekt folyamatos csúszása és növekvő költségei pedig további bizonytalanságot okoznak, különösen az európai energiapiac átalakulásának fényében.
A magyar külpolitika kettőssége – a nyugati gazdasági függés és a keleti politikai orientáció – fenntarthatatlan stratégia, amely már most érezteti hatását a befektetői bizalom csökkenésében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyan rendszeresen hangsúlyozza a pragmatikus kapcsolatok fontosságát, de a gazdasági adatok nem támasztják alá ennek előnyeit.
Pogátsa szerint sürgős külpolitikai korrekciókra lenne szükség, különös tekintettel az EU-s források lehívásának feltételeire és a hazai gazdaság versenyképességének javítására. „A valódi gazdasági szuverenitás ma már nem a nagyhatalmi játszmákban való részvételtől függ, hanem a technológiai fejlődés és a fenntartható gazdaságpolitika sikerétől” – zárja elemzését a közgazdász.
