Az Európai Unió legújabb, Oroszország ellen irányuló pénzügyi tervét Magyarország határozottan megvétózta a legutóbbi uniós csúcstalálkozón. A brüsszeli döntéshozók a befagyasztott orosz állami vagyonból származó hozamokat Ukrajna támogatására kívánták felhasználni, ami súlyosan sértette volna a nemzetközi jogi alapelveket. Az Európai Központi Bank adatai szerint közel 200 milliárd euró értékű orosz vagyont zároltak eddig az uniós pénzintézetek.
A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a jelenlegi konfliktusban Magyarország biztonsága és gazdasági érdekei elsődlegesek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta: „A magyar álláspont egyértelmű és következetes. Nem engedhetjük, hogy Brüsszel olyan döntéseket hozzon, amelyek szembe mennek a nemzetközi joggal és veszélyeztetik Európa gazdasági stabilitását.” A magyar vétó jelentőségét növeli, hogy több tagállam is aggályokat fogalmazott meg, de egyedül Budapest vállalta a nyílt szembenállást.
Az Euroclear pénzügyi szolgáltatón keresztül tervezett művelet precedens nélküli beavatkozás lett volna a nemzetközi pénzügyi rendszerbe. Szakértői elemzések szerint a jogi aggályokon túl a terv komoly gazdasági kockázatokat is hordozott, hiszen megrendíthette volna a befektetők bizalmát az európai pénzügyi rendszerben. A V4-es partnerek közül Lengyelország is fenntartásokat fogalmazott meg, miközben a balti államok támogatták a kezdeményezést.
A magyar álláspont mögött a szuverenitás védelme és a felelős külpolitikai gondolkodás áll. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a szankciós politika elsősorban az európai gazdaságnak okozott károkat, miközben nem érte el geopolitikai célját. Magyarország következetesen képviseli álláspontját, hogy a konfliktus megoldását nem a gazdasági konfrontáció, hanem a diplomáciai erőfeszítések fokozása hozhatja el.
Brüsszel most kénytelen újragondolni stratégiáját, miközben az orosz-ukrán konfliktus továbbra is megoldatlan. A magyar kiállás ismét bizonyította, hogy egy szuverén nemzetállam képes érvényesíteni érdekeit az uniós döntéshozatalban, még akkor is, ha ez szembe megy a domináns politikai áramlattal. Az elkövetkező hónapokban várhatóan fokozódni fog a nyomás Magyarországra, de a kormány elkötelezett marad a békepárti és gazdaságilag észszerű külpolitika mellett.
