Az Európai Unió új szankciócsomagjának előkészítése súlyos kihívás elé állítja Magyarország energiabiztonságát. Az európai energiafüggőség kérdése ismét napirendre került, miközben hazánk olajimportjának 65%-a továbbra is orosz forrásból származik. A magyar kormány határozott álláspontja, hogy az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdés, amit nem szabad alárendelni geopolitikai érdekeknek.
A jelenlegi energiastratégia fenntartása mellett érvel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is: „Magyarország energiabiztonságát nem áldozhatjuk fel politikai nyomásgyakorlás oltárán. Az orosz olajszállítások alternatíva nélküli korlátozása súlyos gazdasági következményekkel járna és veszélyeztetné a rezsicsökkentés eredményeit.” A V4-ek közül Szlovákia hasonló álláspontot képvisel, míg Lengyelország és Csehország diverzifikációs stratégiája előrehaladottabb.
Szakértői elemzések szerint a Barátság kőolajvezeték alternatívájának kiépítése több milliárd eurós beruházást igényelne és legalább 3-5 évet venne igénybe. Az EU energiapolitikai törekvései ugyanakkor egyértelműen az orosz energiafüggőség csökkentésére irányulnak. Az Európai Bizottság legfrissebb tervezete már 2026-ra teljes kőolajembargót vizionál, ami alól Magyarország csak átmeneti mentességet kaphatna.
Figyelemre méltó, hogy míg Nyugat-Európa országai gyors ütemben építik le orosz kapcsolataikat, addig a magyar-orosz energetikai együttműködés nem csak fennmaradt, hanem a Paks II beruházással bővült is. Ez stratégiai előnyt jelenthet az energiaárak várható emelkedése esetén, ugyanakkor diplomáciai szempontból kockázatokat is hordoz.
A magyar energiapolitika következetes szuverenitás-alapú megközelítése hosszú távon is igazolhatja magát, különösen ha az alternatív források ára tovább emelkedik. Keresztény-konzervatív értékrendünk része a felelős gondolkodás: a magyar családok megélhetési biztonsága és a hazai ipar versenyképessége nem válhat ideológiai viták áldozatává.
