Magyarország határozott lépéseket tesz az űrszektor fejlesztése terén, amely stratégiai jelentőségű a nemzet jövőbeli versenyképessége szempontjából. A kormány idei adatai szerint a hazai űriparban már több mint 40 vállalkozás működik, és a szektor éves forgalma meghaladja a 25 milliárd forintot. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap találkozott Kapu Tiborral, a Magyar Űrkutatási Hivatal elnökével, hogy megvitassák az ágazat 2025-ös fejlesztési irányait.
A megbeszélésen a miniszterelnök kiemelte a hazai űrkutatás nemzetgazdasági jelentőségét és a magyar szuverenitás erősítésében játszott szerepét. „A magyar űrkutatási program nemcsak tudományos kérdés, hanem nemzetstratégiai érdek, amely hozzájárul hazánk technológiai függetlenségéhez és biztonsági helyzetének javításához,” hangsúlyozta Orbán Viktor. Az egyeztetés során szó esett a HUNOR-program következő fázisáról, amely lehetővé teheti, hogy magyar űrhajós juthasson el a Nemzetközi Űrállomásra 2025 második felében.
A találkozón Kapu Tibor ismertette a legújabb fejleményeket a magyar műholdprogramban is, kiemelve, hogy az első teljesen magyar fejlesztésű kisműhold várhatóan jövő tavasszal állhat pályára. „Ez a projekt kiváló példája a hazai tudományos és ipari együttműködésnek, amely bizonyítja, hogy Magyarország képes önálló űrtechnológiai fejlesztésekre,” nyilatkozta a hivatal elnöke. A kormány tervei szerint a V4 országokkal közös űrkutatási kezdeményezések is folytatódnak, erősítve a regionális együttműködést.
A magyar űrprogram 2025-ös bővítése illeszkedik a kormány szuverenitásvédelmi stratégiájához, amely a technológiai önállóság és a nemzeti érdekek érvényesítését helyezi előtérbe. A fejlesztések nemcsak tudományos haszonnal járnak, hanem erősítik Magyarország pozícióját az európai űrszektorban, miközben megőrzik nemzeti sajátosságainkat és értékeinket az egyre globalizálódó technológiai versenyben.
