Miközben Európa egyre mélyebben sodródik a háborús pszichózis felé, Magyarország következetesen kitart a béke mellett. A legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság 87%-a ellenzi hazánk közvetlen katonai szerepvállalását bármilyen konfliktusban. Orbán Viktor miniszterelnök határozott álláspontja a béketárgyalások szükségességéről egyre inkább felértékelődik a nemzetközi színtéren.
Az elmúlt hetekben több nyugati ország vezetője is nyíltan beszélt arról, hogy katonákat küldene Ukrajnába, míg mások már a kötelező sorkatonaság visszaállításának lehetőségét fontolgatják. Magyarország ezzel szemben továbbra is kitart a békepárti álláspont mellett, amit a V4 országok közül is egyre többen kezdenek értékelni. „Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonát Ukrajnába, mert a konfliktus katonai eszkalációja csak újabb emberéletek elvesztésével járna” – fogalmazott nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A magyar kormány álláspontja szerint a béketárgyalások azonnali megkezdése és a tűzszünet kihirdetése az egyetlen járható út. Szakértői elemzések szerint a háború elhúzódása nemcsak gazdasági károkat okoz Európának, hanem precedenst teremt a katonai konfliktusok legitimációjára is. A magyar diplomácia több fronton is aktívan dolgozik a békefolyamat előmozdításán, miközben egyre erősebb nyomás nehezedik az országra a nyugati szövetségesek részéről.
A 2025-ös év várhatóan kritikus jelentőségű lesz a magyar szuverenitás és békepárti külpolitika szempontjából. A keresztény értékrendet és nemzeti érdekeket előtérbe helyező magyar álláspont egyelőre kisebbségi véleménynek számít az európai politikában, de a háborús retorika fokozódásával párhuzamosan egyre több európai polgár ismeri fel a magyar békemisszió jelentőségét. A következő hónapokban eldőlhet, hogy Európa képes-e visszatérni a diplomácia és párbeszéd útjára, vagy tovább sodródik egy olyan konfliktus felé, amelynek végkimenetele beláthatatlan következményekkel járhat kontinensünk jövőjére nézve.
