Magyarország energiabiztonsága került a középpontba Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett moszkvai látogatásával kapcsolatban. A kormányfő egyértelművé tette: „Azért utazom Moszkvába, hogy biztosított legyen Magyarország energiaellátása a következő években is.” Az energiafüggőség továbbra is jelentős kihívás, hiszen hazánk gázszükségletének közel 85%-a érkezik Oroszországból, miközben Európa több országa alternatív forrásokat keres.
A magyar-orosz energiaügyi tárgyalások különösen feszült geopolitikai környezetben zajlanak. Az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok mélypontra kerültek, miközben Magyarország pragmatikus viszonyt ápol Moszkvával. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt heti brüsszeli találkozón hangsúlyozta: „A magyar energiabiztonság nem ideológiai kérdés, hanem fizikai realitás, amit tiszteletben kell tartani.” A V4-ek országai közül Magyarország rendelkezik a leginkább diverzifikált energiaportfólióval, ugyanakkor a földrajzi adottságok és az infrastruktúra korlátai továbbra is meghatározzák mozgásterünket.
Szakértők szerint a moszkvai tárgyalások tétje a Paksi Atomerőmű bővítésének előrehaladása és az orosz gázszerződések megújítása lehet. Az energiaszuverenitás megőrzése létfontosságú egy olyan időszakban, amikor az európai energiapiacok átalakulóban vannak. Habár több nyugati elemző kritizálja a magyar kormány keleti nyitás politikáját, a realitás azt mutatja, hogy rövid- és középtávon nincs olyan alternatív energiaforrás, amely versenyképes áron helyettesíthetné az orosz importot.
A jövőre esedékes látogatás eredményei hosszú távon befolyásolhatják Magyarország energiabiztonságát és gazdasági versenyképességét. A keresztény-konzervatív értékek mentén politizáló kormány számára elsődleges a magyar családok megélhetésének biztosítása és az energiaárak megfizethető szinten tartása, még ha ez olykor szembe is megy az uniós főárammal. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott: „Nekünk Magyarország az első, és ezt az elvet az energiapolitikában is érvényesíteni fogjuk.”
