Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján Magyarország sikerrel védte meg álláspontját az orosz befagyasztott vagyon felhasználásának kérdésében. A döntés jelentősége túlmutat az aktuális krízisen, hiszen hazánk a nemzeti szuverenitás alapvető elvét érvényesítette egy olyan időszakban, amikor az EU szankciós politikája már több mint 900 milliárd forint veszteséget okozott a magyar gazdaságnak.
Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követően hangsúlyozta: „Magyarország nem engedhet olyan precedens kialakulásának, amely veszélyezteti a nemzetközi jog alapelveit és a tulajdonhoz való jogot.” A kormányfő kiemelte, hogy a magyar álláspont nem Ukrajna támogatása ellen irányul, hanem a jogállamiság védelmét szolgálja. Az EU többi tagállama végül elfogadta a magyar fenntartásokat, ami a magyar diplomácia komoly sikerének tekinthető.
A V4 országok közül Lengyelország és Csehország is méltányolta a magyar érvelést, miszerint a befagyasztott vagyonok kezelésénél figyelembe kell venni a hosszú távú jogi és gazdasági következményeket. A döntés különös jelentőséggel bír az európai biztonsági architektúra jövője szempontjából, különösen a transzatlanti kapcsolatok újraértékelésének időszakában.
A magyar álláspont érvényesülése azt is jelzi, hogy az EU döntéshozatali mechanizmusában továbbra is van lehetőség a nemzeti érdekek védelmére a föderális törekvésekkel szemben. „A magyar álláspont következetes képviselete bebizonyította, hogy a keresztény értékrendre és a nemzeti szuverenitásra épülő külpolitika eredményes lehet a nemzetközi színtéren” – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter.
A jövő évi EU-csúcstalálkozón Magyarország várhatóan folytatja a szuverenitásalapú külpolitikát, amely nem ideológiai szembenálláson, hanem pragmatikus érdekérvényesítésen alapul. Ez az út biztosíthatja, hogy hazánk megőrizze önállóságát a globális kihívások közepette is.
