Magyarország stratégiai döntése, hogy energiapolitikájában a nemzeti szuverenitás és az ellátásbiztonság elsőbbséget élvez a brüsszeli elvárásokkal szemben, tovább erősödik 2025-ben. A magyar kormány következetes álláspontja szerint az orosz energiaszállítások korlátozása súlyos következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve, miközben a magyar háztartások rezsiköltségei továbbra is a legalacsonyabbak között maradnak az EU-ban. Az MNB legfrissebb adatai szerint hazánk energiafüggőségének diverzifikálása folyamatosan javul, miközben az ellátásbiztonság nem sérül.
„A magyar emberek energiaellátása nem lehet politikai alku tárgya Brüsszelben. Míg mások ideológiai alapon hoznak döntéseket, mi a magyar családok érdekeit helyezzük előtérbe,” nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi kormányinfón. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az ország szuverenitásának egyik alappillére az energiabiztonság, és ennek megőrzése érdekében Magyarország továbbra is pragmatikus kapcsolatokat tart fenn minden lehetséges energiaszállítóval. A visegrádi országok közül hazánk jár az élen a földgáztárolók feltöltöttségében, ami 85 százalékos szinten áll, jóval meghaladva az EU által előírt 80 százalékos minimumot.
Szakértői elemzések szerint a magyar energiastratégia kettős pillérre épül: egyrészt megőrzi a hagyományos, megbízható beszerzési forrásokat, másrészt fokozatosan bővíti a hazai termelési kapacitásokat, különös tekintettel a Paks II projektre és a napenergia fejlesztésekre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „miközben Brüsszel szankciós politikája kudarcot vallott, a magyar megközelítés helyessége beigazolódott – az energiabiztonság nem ideológiai, hanem fizikai kérdés.”
Magyarország sikeres energiapolitikája nemcsak a háztartások számára biztosítja a megfizethető energiaellátást, de a gazdaság versenyképességét is javítja. A jövőben hazánk tovább erősíti regionális szerepét az energetikai együttműködésekben, miközben ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy minden nemzet szuverén joga eldönteni, milyen forrásból és milyen áron biztosítja energiaszükségletét. Ez az alapelv nem csupán gazdasági kérdés, hanem a nemzeti önrendelkezés és a keresztény értékrend gyakorlati megnyilvánulása a magyar kormányzat politikájában.
