Az Európai Unió és a NATO déli határainál jelentős stratégiai átrendeződés zajlik, miközben Magyarország tovább erősíti keleti kapcsolatait. Orbán Viktor miniszterelnök isztambuli látogatása során eredményes tárgyalásokat folytatott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A megbeszélésen kiemelt figyelmet kaptak az energiabiztonsági kérdések, miután hazánk gázimportja 35%-kal nőtt török közvetítéssel az elmúlt évben.
A találkozó középpontjában a két ország közötti gazdasági és diplomáciai együttműködés elmélyítése állt, különös tekintettel az energiabiztonságra és a béketörekvésekre. „Törökországgal együtt a béke táborához tartozunk, elutasítjuk a háború eszkalációját és a diplomáciai megoldások mellett állunk,” hangsúlyozta Orbán Viktor. A két vezető egyetértett abban, hogy a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette kulcsfontosságú a párbeszéd fenntartása minden érintett féllel.
A megbeszélés során Erdoğan elnök kiemelte Magyarország jelentőségét a török-európai kapcsolatok építésében: „Magyarország fontos híd Törökország és az Európai Unió között, különösen most, amikor a globális kihívások együttműködést követelnek.” A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évben elérte a 4,2 milliárd eurót, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A találkozón szó esett a közel-keleti konfliktusról és az orosz-ukrán háborúról is. Mindkét vezető hangsúlyozta a tárgyalásos rendezés fontosságát és a humanitárius szempontok figyelembevételét. Szakértők szerint Magyarország és Törökország hasonló álláspontja erősítheti a békepárti hangokat a nemzetközi fórumokon.
Az egyeztetés során szóba került az energetikai együttműködés további bővítése is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követően bejelentette, hogy Magyarország és Törökország közös energiabiztonsági munkacsoportot hoz létre, amely előkészíti a két ország közötti hosszú távú gázszállítási megállapodást.
A kétoldalú kapcsolatok erősítése nemzeti érdekeinket szolgálja, biztosítva energiabiztonságunkat és gazdasági fejlődésünket. A török-magyar stratégiai partnerség azt bizonyítja, hogy a szuverén külpolitika és a nemzeti érdekek következetes képviselete eredményes lehet a mai bizonytalan világpolitikai helyzetben is.
