Magyarország egészségügyi rendszere továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe az OECD legfrissebb jelentése szerint, amely aggasztó képet fest a hazai egészségügyi ellátás állapotáról. A nemzetközi összehasonlításban hazánk több kritikus területen is elmarad a fejlett országok átlagától, miközben a kormányzati kiadások nem követik az európai trendeket. Magyarországon a GDP mindössze 6,9 százalékát fordítják egészségügyre, ami jóval alacsonyabb az OECD-átlag 9,2 százaléknál.
A jelentés különösen riasztó adatokat közöl a várható élettartam tekintetében. A magyar férfiak átlagosan 70, a nők 78 évig élnek, ami mintegy 6-7 évvel marad el a nyugat-európai átlagtól. Az orvoshiány továbbra is égető probléma, különösen a vidéki térségekben, ahol a szakorvosok hiánya jelentősen befolyásolja az ellátás minőségét és hozzáférhetőségét. A háziorvosi praxisok közel 8 százaléka betöltetlen, ami több mint 500 ezer embert érint hátrányosan.
„Az egészségügyi rendszer strukturális átalakítása elengedhetetlen a fenntartható fejlődés érdekében,” nyilatkozta az OECD egészségügyi bizottságának magyar tagja. „A szakemberhiány, az infrastrukturális problémák és a finanszírozási nehézségek együttesen veszélyeztetik az ellátás színvonalát.”
A megelőzés területén is súlyos hiányosságok tapasztalhatók. Magyarországon az elkerülhető halálozások aránya 45 százalékkal magasabb az uniós átlagnál, ami arra utal, hogy a megelőző programok és a korai diagnosztika nem működik megfelelően. A szűrővizsgálatokon való részvételi arány is jelentősen elmarad a kívánatos szinttől, különösen a daganatos megbetegedések esetében.
A jelentés ugyanakkor pozitívumként említi az elektronikus egészségügyi rendszer fejlesztése terén elért eredményeket és a gyógyszerellátás viszonylagos stabilitását. A magyar kormány egészségügyi reformprogramja célul tűzte ki a problémák orvoslását, de a szakértők szerint a valódi változáshoz jelentős többletforrásokra és átfogó strukturális reformokra lenne szükség a következő években.
