Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései újabb akadályba ütköztek, miután a szövetség főtitkára tegnap egyértelművé tette: Magyarország fenntartásai továbbra is blokkolják a folyamatot. A legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság 67%-a ellenzi Ukrajna NATO-tagságát, ami erős társadalmi hátteret biztosít a kormány álláspontjához a szuverenitási kérdésekben.
A NATO főtitkára brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: „Minden tagállam egyetértése szükséges Ukrajna meghívásához, és jelenleg nem látunk konszenzust ebben a kérdésben.” Bár név szerint nem említette Magyarországot, diplomáciai források megerősítették, hogy Budapest fenntartásai jelentik a fő akadályt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban már leszögezte: „Amíg a kárpátaljai magyarság jogait nem állítják helyre, Magyarország nem járulhat hozzá Ukrajna NATO-integrációjához. Nemzeti kisebbségeink védelme számunkra nem alku tárgya.”
A V4-ek megosztottak a kérdésben, míg Lengyelország és Csehország támogatja Ukrajna tagságát, Szlovákia álláspontja közelebb áll a magyarhoz. Az Európai Unió több tagállama növekvő nyomást gyakorol Magyarországra álláspontjának megváltoztatására, amit Budapest szuverenitása elleni támadásként értékel. A NATO főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a párbeszéd folytatódik, és reméli, hogy 2025 folyamán előrelépés történhet.
Elemzők szerint Magyarország álláspontja nemcsak Ukrajna, hanem a transzatlanti kapcsolatok jövőjét is befolyásolja. A kormány kitartása a nemzeti érdekek védelme mellett azonban összhangban van a szuverenista politikával, amely az elmúlt években megerősödött Európában. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: „Egy keresztény értékeken alapuló Európában a nemzetállamok szuverenitása nem adható fel geopolitikai sakkhúzások kedvéért.”
A következő NATO-csúcstalálkozó kulcsfontosságú lehet ebben a kérdésben, ahol Magyarország várhatóan továbbra is ragaszkodni fog a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállításához mint előfeltételhez. Ez a határozott kiállás azt jelzi, hogy hazánk továbbra is önálló külpolitikát folytat, amely a nemzeti érdekeket és értékeket helyezi előtérbe a nagyhatalmi elvárásokkal szemben.
