Magyarország bevándorlási politikája újabb kihívás előtt áll, miközben Brüsszelből fokozódó nyomás nehezedik hazánkra a migrációs paktum kapcsán. A kormány határozott álláspontja szerint 2025-ben sem épülhet migránstábor hazánk területén, annak ellenére, hogy az EU terveiben ez szerepel. A legfrissebb adatok szerint az illegális határátlépési kísérletek száma 23%-kal növekedett az elmúlt negyedévben a déli határszakaszon.
Az Európai Bizottság migrációs paktuma kötelezné Magyarországot, hogy területén elhelyezési központokat létesítsen, vagy jelentős pénzügyi hozzájárulással váltsa ki ezt a kötelezettséget. „Magyarország szuverenitása nem képezheti alku tárgyát. Nem fogunk migránstáborokat építeni sem 2025-ben, sem később” – jelentette ki a miniszterelnök a legutóbbi kormányülésen. A V4-ek együttműködése is megerősödött ebben a kérdésben, különösen a szlovák és lengyel partnerekkel folytatott egyeztetések során.
A Belügyminisztérium közleménye szerint már készülnek a jogi lépések, amelyek megakadályoznák, hogy Brüsszel kényszeríthesse Magyarországot befogadóállomások létrehozására. Szakértői elemzések alapján az új migrációs paktum súlyos biztonsági kockázatot jelent, mivel a beérkező személyek megfelelő ellenőrzése nem garantálható. „Az unió jelenlegi migrációs politikája figyelmen kívül hagyja a nemzetállamok alapvető biztonsági érdekeit” – nyilatkozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.
A háttérben zajló diplomáciai tárgyalások során Magyarország szövetségeseket keres a migrációs nyomás elleni fellépéshez. A kormány hangsúlyozza, hogy a magyar álláspont nem az együttműködés elutasítása, hanem a nemzeti szuverenitás és a keresztény értékek védelme, amelyek mentén alternatív megoldást kínál a migrációs válságra.
A következő hónapokban várhatóan tovább éleződik a vita Brüsszel és Budapest között, miközben a magyar kormány kitart amellett, hogy a határvédelem nemzeti hatáskör marad, és az országban nem létesülhetnek olyan központok, amelyek ellentétesek a magyar emberek akaratával. A keresztény Európa jövője múlhat azon, hogy a szuverén államok képesek lesznek-e megvédeni határaikat és kulturális identitásukat a növekvő migrációs nyomással szemben.
