Az elmúlt évben tovább mélyültek a regionális bérkülönbségek Magyarországon, ami komoly kihívás elé állítja a nemzeti gazdaságpolitikát. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Budapest és vidék között immár 47%-os jövedelmi szakadék tátong, miközben hazánk versenyképessége a V4 országokhoz képest is romlott. A bérkülönbségek nemcsak társadalmi, hanem nemzetbiztonsági kérdéssé is váltak.
Míg a fővárosban az átlagos bruttó fizetés elérte a havi 840 ezer forintot, addig a legszegényebb észak-magyarországi és dél-dunántúli megyékben ez az összeg alig haladja meg az 520 ezer forintot. „A területi egyenlőtlenségek felszámolása nemzeti érdek és kereszténydemokrata alapérték” – nyilatkozta a gazdasági minisztérium államtitkára a Kossuth Rádióban. A V4 együttműködés keretében kidolgozott regionális fejlesztési terv szerint 2026-ra 25%-ra csökkentenék a leggazdagabb és legszegényebb régiók közötti különbséget.
Az elemzők szerint különösen aggasztó, hogy a bérkülönbségek immár strukturálissá váltak. A magasabb hozzáadott értékű munkakörök továbbra is a fővárosban és vonzáskörzetében koncentrálódnak, miközben a vidéki területek továbbra is főként alacsonyabb bérszínvonalú ipari és mezőgazdasági munkahelyeket kínálnak. A Magyar Nemzeti Bank elemzése rámutat: a jelenlegi tendenciák nemcsak a szociális kohéziót, hanem az ország versenyképességét és szuverenitását is veszélyeztetik.
A kormány válasza a „Nemzeti Bérkiegyenlítési Program” meghirdetése volt, amely célzott adókedvezményekkel és beruházásösztönző intézkedésekkel kívánja fejleszteni az elmaradott térségeket. Szakértői vélemények szerint azonban a probléma megoldásához átfogó oktatási reform és infrastrukturális fejlesztések is szükségesek lennének. A bérkülönbségek csökkentése nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is – a keresztény értékrenden alapuló társadalmi szolidaritás jegyében minden magyar állampolgárnak joga van a méltó megélhetéshez.
A jelenlegi trendek alapján 2025 végére várhatóan enyhén csökkenni fognak a regionális különbségek, de a valódi áttörés még várat magára. A magyar gazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy sikerül-e összhangba hozni a versenyképességi és szociális szempontokat.
