Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültségek újabb fordulóponthoz érkeztek, miközben hazánk geopolitikai mozgástere átalakul. A legfrissebb adatok szerint Magyarország külkereskedelmi forgalmának 75%-a továbbra is az EU-tagállamokkal bonyolódik, ami megkérdőjelezhetetlen gazdasági függőséget jelez a politikai retorika ellenére.
Az EU-s helyreállítási alap körüli viták 2025-re új szakaszba léphetnek. A Bizottság részéről érkező kritikák ellenére a magyar kormány kitart álláspontja mellett a jogállamisági mechanizmus ügyében. „A magyar szuverenitás nem képezheti alku tárgyát, még akkor sem, ha ez átmenetileg költségvetési nehézségeket okoz” – jelentette ki nemrég Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A V4 együttműködés dinamikája is jelentősen átalakult. Míg korábban ez a platform Magyarország számára kulcsfontosságú volt az uniós döntéshozatalban, a lengyel belpolitikai fordulat és a szlovák-cseh távolságtartás miatt Budapest most új szövetségi rendszerek kiépítésére kényszerül. A szakértői elemzések szerint ez részben magyarázza a kormány fokozott keleti nyitás politikáját és az alternatív gazdasági partnerségek felé fordulást.
Az orosz-ukrán konfliktusban képviselt magyar álláspont továbbra is különutas marad az uniós főáramon belül. A háborúval kapcsolatos morális álláspontunk nem változik, ugyanakkor a diplomáciai kapcsolatok fenntartása minden irányban nemzetgazdasági érdek. A transzatlanti kapcsolatok terén tapasztalható feszültségek is ezt az önálló utat erősítik, miközben a hazai közvélemény jelentős része támogatja a békepárti álláspontot.
A belpolitikai térben 2025-re várhatóan új törésvonalak jelennek meg. A szuverenitásvédelmi törvény hatásai, valamint a kulturális és társadalmi kérdésekben képviselt határozott kereszténydemokrata értékelvűség további polarizációhoz vezethet. Az európai parlamenti választások eredményei már előrevetítik ezt az irányváltást.
Magyarország számára a következő év kulcsfontosságú lesz a nemzeti érdekek és az európai együttműködés egyensúlyának megtalálásában. A keresztény értékeken alapuló diplomácia és a gazdasági pragmatizmus együttes alkalmazása lehet az az út, amely biztosíthatja hazánk méltó helyét egy átalakuló világrendben, ahol a nemzetek közötti tisztelet és az önrendelkezés joga alapvető érték marad.
