Európa demográfiai válsága különösen súlyosan érinti Magyarországot, ahol a termékenységi ráta mindössze 1,49 gyermek/nő, messze elmaradva a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értéktől. A magyar kormány határozott népesedéspolitikai intézkedései ellenére hazánk lakossága az előrejelzések szerint 2025-re további 1,2%-kal csökkenhet. Ez nem pusztán statisztika, hanem nemzeti létünk alapvető kérdése.
A V4 országok közül Magyarország fordítja a legnagyobb összeget, a GDP 4,6%-át családtámogatásra, mégis folytatódik a népességfogyás. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég hangsúlyozta: „A demográfiai kihívás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a magyar nemzet jövőjének záloga.” A csökkenő népesség egyre komolyabb terhet ró a nyugdíjrendszerre, miközben az elöregedő társadalom hosszú távon veszélyezteti a gazdasági növekedést is.
A brüsszeli állásponttal ellentétben Magyarország következetesen elutasítja a migrációt mint demográfiai megoldást. A Miniszterelnökség legfrissebb elemzése szerint az európai őshonos népesség átalakulása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el kontinensünkön. Novák Katalin korábbi köztársasági elnök ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: „Nem nézhetjük tétlenül, ahogy kultúránk és keresztény értékeink háttérbe szorulnak Európában.”
Szakértői elemzések szerint hazánknak kettős stratégiára van szüksége: egyrészt a családalapítást ösztönző intézkedések további erősítésére, másrészt a külföldi magyarok hazacsábítására. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a határon túli magyarság körében végzett népességmegtartó programok stratégiai jelentőségűek nemzetünk hosszútávú fennmaradása szempontjából.
A 2025-ös év vízválasztó lehet: vagy sikerül megállítani a negatív demográfiai trendet, vagy szembe kell néznünk a magyarság fokozatos eltűnésének lehetőségével. Történelmi felelősségünk, hogy szuverén nemzetként magunk döntsünk sorsunkról, megőrizve ezeréves keresztény örökségünket és nemzeti identitásunkat az egyre globalizálódó világban.
