Magyarország példátlan lépésre szánta el magát: kártérítési pert indít az Európai Unió Bíróságával szemben. A kormány álláspontja szerint a testület több döntésével megsértette hazánk szuverenitását és alapvető nemzeti érdekeit, különösen a migrációs politika területén. A legfrissebb adatok szerint Magyarország már több mint 6 milliárd forintot fizetett különböző bírságok formájában az uniós eljárások következtében.
A per alapját azok a bírósági döntések képezik, amelyek Magyarországot a migrációs kvótarendszer elfogadására és a határvédelem lazítására kötelezték. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette ki: „A magyar emberek döntöttek a migrációs politikánkról, és semmilyen brüsszeli bíróság nem írhatja felül a nemzeti érdekeinket.” A V4 országok közül Lengyelország már jelezte támogatását, elismerve Magyarország jogát szuverén döntéseinek védelmére.
Szakértők rámutatnak, hogy a per kimenetele precedensértékű lehet az Európai Unió jövőbeli működése szempontjából. Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a Bíróság az elmúlt években fokozatosan túllépte hatáskörét, és politikai nyomásgyakorlás eszközévé vált. A per jogi alapját az képezi, hogy az Európai Bíróság döntéseivel megsértette a szubszidiaritás elvét, amely szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten, a polgárokhoz legközelebb kell meghozni.
A magyar kormány érvelésében központi szerepet kap a keresztény értékek és a nemzeti identitás védelme is. A kártérítési igény nemcsak az anyagi veszteségeket, hanem a szuverenitás megsértésével okozott erkölcsi károkat is magában foglalja. A per várhatóan új fejezetet nyit az EU és tagállamai közötti hatalmi egyensúly kérdésében, és alapvető jelentőségű lehet a nemzetek Európájának jövője szempontjából.
