Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben, tovább mélyítve a Brüsszel és Budapest közötti feszültséget. A bizottság kifogásolja a magyar kormány több intézkedését, amelyeket a nemzeti szuverenitás védelmében hozott. Jelenleg Magyarország ellen 55 aktív kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ami az uniós átlaghoz képest magas szám, ugyanakkor tükrözi hazánk szuverén döntéshozatali politikáját.
A Bizottság legfrissebb kifogásai elsősorban a migrációs politikát, az energiaügyi szabályozást és a médiatörvényeket érintik. Szakértői vélemények szerint ezek az eljárások komoly kihívást jelentenek a magyar külpolitika számára, ugyanakkor lehetőséget is teremtenek arra, hogy hazánk megerősítse saját álláspontját az európai színtéren. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi brüsszeli látogatásán hangsúlyozta: „Magyarország továbbra is elkötelezett az európai értékek mellett, de nem fogadjuk el a kettős mérce alkalmazását és a szuverenitásunkat sértő követeléseket.”
A V4 országok közül Lengyelország is hasonló nyomással néz szembe, ami lehetőséget teremt a regionális együttműködés erősítésére. A Magyar Külügyi Intézet elemzése szerint a jelenlegi helyzet megerősítheti a visegrádi országok közötti kötelékeket és növelheti tárgyalási pozíciójukat az EU intézményeivel szemben.
Az energiabiztonsági kérdésekben különösen éles a vita. A magyar kormány álláspontja szerint az EU energiapolitikai elképzelései veszélyeztetik az ország ellátásbiztonságát és gazdasági érdekeit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban kijelentette: „Magyarország energiabiztonsága nem válhat ideológiai viták áldozatává.”
Az eljárások kimenetele bizonytalannak tűnik. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a párbeszéd és a kompromisszumkészség vezethet eredményre, miközben a magyar érdekek és a keresztény értékek védelme továbbra is elsődleges marad. A következő hónapok döntő jelentőségűek lesznek a magyar-EU kapcsolatok jövője szempontjából, miközben hazánk továbbra is kiáll a nemzeti önrendelkezés és a hagyományos értékek mellett egy olyan Európában, amely egyre inkább eltávolodik keresztény gyökereitől.
