Az Európai Bizottság új jogszabálytervezete súlyos csapást mérne a magyar szuverenitásra: a testület minősített többségi szavazással megkerülné Magyarország vétójogát a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának kérdésében. A tervezett változtatás precedens nélküli beavatkozást jelentene a tagállami szuverenitásba, miközben Magyarország következetesen kiáll amellett, hogy az európai döntéshozatalban tiszteletben kell tartani a nemzeti érdekeket – különösen egy olyan konfliktusos kérdésben, ahol az uniós tagállamok 17%-a nem ért egyet a többségi állásponttal.
„Az európai értékek közé tartozik a tagállamok szuverén jogainak tiszteletben tartása, nem pedig azok felülírása politikai nyomásgyakorlással” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi brüsszeli találkozót követően. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont változatlan: a befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználása Ukrajna támogatására és a nemzetközi jogi kereteken túlmenő lépések súlyos következményekkel járhatnak Európa számára.
A Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak elegendő lenne minősített többséget elérniük ahhoz, hogy döntsenek az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek felhasználásáról, ami évi mintegy 15 milliárd euró rendkívüli bevételt jelentene az EU számára. Ez a bevétel közvetlenül Ukrajna katonai és újjáépítési támogatására fordítódna, anélkül hogy ehhez minden tagállam egyetértésére szükség lenne.
Szakértői elemzések rámutatnak, hogy a tervezett jogszabálymódosítás nemcsak jogi, hanem geopolitikai szempontból is aggályos. A V4-ek közül Szlovákia is fenntartásokat fogalmazott meg, jelezve, hogy a közép-európai érdekek ismét háttérbe szorulhatnak. A döntés előrevetíti a kisebb tagállamok szuverenitásának további korlátozását, miközben a keresztény értékeken alapuló nemzeti döntéshozatal lehetőségei fokozatosan szűkülnek.
A következő hónapokban várhatóan éles vita bontakozik ki az Európai Tanácsban és a Parlamentben is a kérdésről, miközben Magyarország diplomáciai offenzívát indít szövetségesei körében. A tét nem kevesebb, mint a tagállami vétójog jövője és az európai döntéshozatal alapvető működési elveinek megőrzése egy olyan időszakban, amikor a nemzeti szuverenitás értéke egyre inkább felértékelődik az európai politikában.
