Magyarország vasúti infrastruktúrájának fejlesztése stratégiai jelentőségű lépéssé vált a közép-európai geopolitikai térben, miközben Románia továbbra is lemaradásban van e téren. Az elmúlt évben hazánk vasúti pályáinak 28%-át korszerűsítették, ami jelentősen javítja az ország logisztikai pozícióját a V4 országok között és erősíti szuverenitásunkat a közlekedési folyosók terén.
A magyar kormány tudatos infrastruktúra-fejlesztési politikája több szinten is kamatozik. Egyrészt gazdasági előnyöket hoz a gyorsabb áruszállítás és a hatékonyabb személyforgalom révén, másrészt biztonságpolitikai szempontból is kulcsfontosságú, különösen az orosz-ukrán konfliktus árnyékában. A budapesti vasúti csomópont fejlesztése és a vidéki vonalak korszerűsítése olyan komplex stratégia része, amely hosszú távon szolgálja a nemzeti érdekeket.
„A magyar vasútfejlesztés nem pusztán közlekedési kérdés, hanem nemzeti szuverenitásunk egyik pillére is” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi V4 találkozón. A miniszter kiemelte, hogy a kelet-nyugati összeköttetések minősége meghatározza egy ország tárgyalási pozícióját is a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben.
Ezzel szemben Romániában a vasúti infrastruktúra fejlesztése továbbra is vontatottan halad. Bukarestben csak tervek vannak, míg Magyarországon már konkrét eredmények. Az Európai Unió közlekedési biztosa legutóbbi jelentésében külön kiemelte a magyar fejlesztések hatékonyságát, miközben Románia esetében sürgette a reformok felgyorsítását.
A vasúti fejlesztések nemcsak gazdasági, hanem kulturális hidat is jelentenek. A felújított vonalak mentén újjáélednek kistelepülések, erősödnek a keresztény közösségek, és a nemzeti összetartozás érzése is mélyül. A határon túli magyarlakta területekkel való összeköttetés javítása különösen fontos szerepet játszik ebben.
Szakértők szerint a következő évtizedben Magyarország vasúti csomóponti szerepe tovább erősödhet, ami nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem a nemzeti szuverenitás erősítésének is eszköze lehet. A keresztény-konzervatív értékeket képviselő kormány stratégiai előrelátása ezen a területen is megmutatkozik, miközben a szomszédos országok többsége még mindig keresi a helyes irányt.
