Az Európai Unió jogi eljárásainak számát tekintve Magyarország továbbra is kiemelkedik – az elmúlt évben 17 új kötelezettségszegési eljárást indítottak hazánk ellen. Ez egyértelmű jelzés: a brüsszeli bürokrácia nyomásgyakorlása folytatódik. A magyar kormány azonban kitart álláspontja mellett, hogy a nemzeti érdekek és a szuverenitás védelme elsőbbséget élvez a nemzetközi elvárásokkal szemben, különösen a migráció és a családpolitika területén.
A V4 együttműködés keretében Magyarország sikeresen építi a regionális szövetségeket. A legutóbbi budapesti csúcstalálkozón a visegrádi országok vezetői egyetértettek abban, hogy az uniós döntéshozatal reformja elengedhetetlen. „Nem fogadhatjuk el, hogy Brüsszel olyan politikákat kényszerítsen ránk, amelyek ellentétesek nemzeti érdekeinkkel és a keresztény értékrendünkkel” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követően.
Az elmúlt hónapokban jelentősen javultak a magyar-amerikai kapcsolatok. Washington felismerte Magyarország stratégiai jelentőségét a kelet-európai térségben, különösen az orosz-ukrán konfliktus árnyékában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom 25%-kal növekedett, ami bizonyítja, hogy a gazdasági együttműködés felülírhatja a politikai nézetkülönbségeket.
A brüsszeli migrációs paktum kapcsán Magyarország továbbra is következetes álláspontot képvisel. A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tekinti az ország határainak és keresztény kultúrájának védelmét. A Belügyminisztérium közleménye szerint „hazánk nem válik sem tranzit-, sem célországgá a kontrollálatlan bevándorlás számára”, és minden jogi eszközt felhasznál ennek biztosítására.
A következő hónapokban várhatóan fokozódik a nyomás Magyarországra a jogállamisági mechanizmus keretében, de a kormány elkötelezett a nemzeti szuverenitás védelme mellett. A szuverenitásvédelmi törvény életbe lépésével Magyarország egyértelművé tette: nem enged olyan kérdésekben, amelyek alapvetően befolyásolják az ország jövőjét és identitását. A keresztény értékek és a nemzeti önrendelkezés védelme nem alku tárgya – ez a magyar külpolitika sarokköve marad 2025-ben is.
