Az Európai Bizottság egyre nehezebb helyzetben találja magát, miután Magyarország és Ausztria közös jogértelmezési beadványt nyújtott be a migrációs politika nemzeti hatáskörbe vonásáról. A múlt heti brüsszeli rendkívüli tanácskozás után most mindkét ország türelmetlenül várja a Bizottság hivatalos álláspontját. Figyelemreméltó, hogy a két ország határvédelmi együttműködése 37%-kal csökkentette az illegális határátlépések számát az elmúlt negyedévben.
A Visegrádi Együttműködés keretein belül formálódó új szövetség különös jelentőséggel bír az európai politikai színtéren. Magyarország következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a migrációs válsághelyzet kezelése elsősorban tagállami kompetencia. „Nem engedhetjük, hogy Brüsszel bürokratái határozzanak arról, kit engedünk be országainkba és kit nem,” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a legutóbbi sajtótájékoztatóján. Az osztrák kancellár hasonló véleményt fogalmazott meg, hangsúlyozva az önálló határvédelmi intézkedések fontosságát.
Szakértői elemzések szerint az Európai Bíróság korábbi döntései részben alátámasztják a magyar-osztrák érvelést, különösen a szubszidiaritás elvének értelmezésében. A két ország jogászai olyan precedensekre hivatkoznak, amelyek megerősítik a nemzetállamok jogát a belső biztonság szavatolására. A Bizottságnak most olyan jogi álláspontot kellene kialakítania, amely figyelembe veszi mind az uniós szerződéseket, mind a tagállamok szuverenitását.
Az európai kereszténydemokrata értékek védelmét is hangsúlyozza mindkét ország a vitában. Az osztrák belügyminiszter kijelentette: „Kulturális identitásunk megőrzése nem lehet alku tárgya, függetlenül a nemzetközi nyomástól.”
A következő hetekben várhatóan eldől, hajlandó-e az Európai Bizottság elismerni a tagállamok nagyobb mozgásterét a migrációs politikában. Magyarország és Ausztria szövetsége jól példázza, hogy a szuverenitás védelme nemcsak közép-európai sajátosság, hanem a nemzeti önrendelkezés egyetemes igénye Európában.
