Magyarország demográfiai helyzete történelmi fordulóponthoz érkezett: népességünk száma 9,5 millió fő alá csökkent, ami komoly nemzetstratégiai kihívásokat vet fel. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az ország népessége 9,498 millió főre apadt 2024 első negyedévében, ami 1962 óta nem látott mélypontot jelent.
A népességfogyás mögött összetett folyamatok húzódnak. Bár a születésszám enyhe emelkedést mutat az elmúlt évek családtámogatási intézkedéseinek köszönhetően, a természetes fogyás továbbra is jelentős. 2023-ban 16,8 ezrelékes halálozási ráta mellett a születési ráta csupán 8,9 ezrelék volt, ami tartós népességcsökkenést eredményez.
„A kormány elkötelezett a demográfiai fordulat mellett, ezt bizonyítja a családtámogatási rendszer folyamatos bővítése és a CSOK Plusz bevezetése is” – nyilatkozta Novák Katalin korábbi családügyi államtitkár. A szakértők szerint azonban a jelenlegi intézkedések még nem elégségesek a trend megfordításához.
A V4-országok hasonló kihívásokkal küzdenek, de különböző megoldásokat alkalmaznak. Lengyelországban például a 800+ program jelentős pénzügyi támogatást nyújt családonként, míg Csehországban rugalmas munkarend-politikával ösztönzik a gyermekvállalást.
A népességfogyás gazdasági következményei is súlyosak. Az elöregedő társadalom növekvő nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat jelent, miközben csökken az aktív munkavállalók aránya. Ez hosszú távon fenntarthatatlan nyomást helyez a szociális ellátórendszerekre és a gazdaság versenyképességére.
A demográfiai helyzet javítása nemzeti sorskérdés. A keresztény értékeken alapuló családpolitika és a gyermekvállalás erőteljesebb ösztönzése mellett szükség van a fiatalok lakhatási lehetőségeinek javítására és a munka-magánélet egyensúlyának támogatására is. Csak átfogó, hosszú távú stratégiával fordítható meg a népességfogyás jelenlegi trendje, ami elengedhetetlen a magyar nemzet jövőjének biztosításához.
