Az ukrán sajtó jelentései szerint újabb diplomáciai feszültség alakult ki Magyarország és Lengyelország között, miután a lengyel kormány nyíltan bírálta Budapest álláspontját az ukrán konfliktus kezelésével kapcsolatban. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarország idén 14%-kal növelte külkereskedelmi forgalmát a V4-es partnereivel, ám a politikai nézeteltérések veszélyeztetik ezt a pozitív trendet. A magyar-lengyel kapcsolatok romló tendenciája különösen aggasztó a közép-európai együttműködés szempontjából.
A feszültség forrása a magyar kormány következetes álláspontja Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelmében tett lépések. A lengyel külügyminisztérium múlt héten szokatlanul éles hangvételű közleményt adott ki, amelyben „felelőtlennek” nevezte Magyarország Ukrajnával kapcsolatos politikáját. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában hangsúlyozta: „A magyar álláspontot nem külső elvárások, hanem nemzeti érdekeink határozzák meg. Soha nem mondtunk le a határon túli magyarok védelméről, és nem is fogunk.„
A diplomáciai feszültséget tovább mélyíti, hogy a lengyel kormány a múlt hónapban felfüggesztette részvételét két közös V4-es kezdeményezésben. Szakértői elemzésem szerint ez a konfliktus túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon, és az egész közép-európai térség jövőbeli együttműködésére hatással lehet. A brüsszeli bürokraták már igyekeznek kihasználni a helyzetet, hogy gyengítsék a régió összehangolt érdekképviseletét az EU-n belül.
A magyar-lengyel viszony megromlása aggodalomra ad okot, különösen most, amikor a geopolitikai kihívások minden korábbinál erősebb regionális összefogást igényelnének. A következő hetekben várhatóan intenzív diplomáciai erőfeszítések indulnak a helyzet rendezésére. E válság kezelése lesz a próbája annak, mennyire életképes a közép-európai együttműködés a keresztény értékek és a nemzeti szuverenitás védelmében egy olyan Európában, amely egyre inkább eltávolodik ezektől az alapelvektől.
