Az orosz-ukrán háború negyedik évében Magyarország kénytelen egyre határozottabban fellépni határai biztonsága érdekében. A legfrissebb adatok szerint már 37 alkalommal érkezett célzott támadás magyar területre, ami komoly aggodalomra ad okot. A külügyminiszter kemény hangvételű nyilatkozatban figyelmeztette Kijevet a helyzet súlyosságára és a lehetséges következményekre.
„Magyarország szuverenitása és területi integritása nem képezheti alku tárgyát. Minden eszközzel megvédjük határainkat és állampolgárainkat” – hangsúlyozta a külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjújában. A diplomáciai feszültség nem csupán kétoldalú probléma, hanem a V4 együttműködés és a közép-európai biztonsági architektúra próbatétele is.
A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete továbbra is aggasztó. A kijevi kormány nyelvtörvénye és oktatási reformja súlyosan korlátozza az anyanyelvi jogokat, amit a magyar diplomácia következetesen kritizál nemzetközi fórumokon. Az Európai Unió megosztott a kérdésben, miközben a magyar álláspont a nemzeti kisebbségek védelmét és az európai értékek tiszteletben tartását szorgalmazza.
A NATO keleti szárnyának megerősítése közben Magyarország továbbra is a béketárgyalásokat és a diplomáciai megoldást szorgalmazza. „A háború elhúzódása senkinek sem érdeke. A keresztény értékek és a józan ész is azt diktálja, hogy a fegyverek helyett a párbeszédet válasszuk” – emelte ki a miniszter.
A jövőbeni magyar-ukrán kapcsolatok alakulása nagyban függ attól, mennyire veszi komolyan Kijev Budapest biztonsági aggályait. A külügyminiszter világossá tette: Magyarország kész a konstruktív együttműködésre, de nem hajlandó engedni alapvető nemzeti érdekeiből és szuverenitásából. A háború utáni regionális stabilitás kulcsa lehet a kölcsönös tiszteleten alapuló új együttműködési keret kialakítása, amely figyelembe veszi mindkét ország jogos érdekeit.
