A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint októberben 713 millió eurós többlettel zárt a magyar külkereskedelmi mérleg, ami bár jelentős összeg, mégis 64 millió euróval elmarad az előző év azonos időszakától. Ez a visszaesés egy aggodalomra okot adó tendencia része, hiszen az export volumene 1,2%-kal csökkent, miközben az import mindössze 0,9%-kal növekedett éves összevetésben.
A hazai külkereskedelem összértéke 2025 első tíz hónapjában elérte a 246,7 milliárd eurót, ami jelzi a magyar gazdaság nemzetközi beágyazottságát. Aggasztó azonban, hogy az export összértéke 127,7 milliárd euró volt, ami 2,1%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az import 119 milliárd eurós értéke csupán minimális növekedést mutat.
„A magyar külkereskedelmi adatok tükrözik az európai gazdasági lassulás hatásait, ugyanakkor a pozitív mérleg még mindig gazdaságunk ellenállóképességét bizonyítja a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is” – nyilatkozta Kovács Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság elemzője.
A részletes bontásból látható, hogy a feldolgozott termékek exportja 3,4%-kal csökkent, ami különösen az elektronikai és járműipar kihívásaira utal. Pénzügyi elemzőként látom, hogy az energiahordozók importjának 5,2%-os csökkenése mögött részben a hazai energetikai diverzifikáció sikereit, részben pedig az energiahatékonysági beruházások eredményeit fedezhetjük fel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány 2026-ra új exportösztönző programot indít a kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképességének javítására. Ez kulcsfontosságú lehet a magyar családok jövője szempontjából is, hiszen az exportteljesítmény közvetlenül befolyásolja a hazai munkahelyteremtést és bérezést. A következő negyedévekben a külső piacok élénkülése esetén várhatóan ismét erősödhet külkereskedelmi pozíciónk, ami a gazdasági szuverenitásunk megőrzésének egyik alapfeltétele.
