Magyarország újabb jelentős lépést tett szuverenitása védelmében, amikor pert indított az Európai Unió Bíróságán az orosz földgázra vonatkozó szankciók ellen. A kormány álláspontja szerint az intézkedések súlyosan veszélyeztetik hazánk energiabiztonságát és gazdasági érdekeit. Magyarország jelenleg energiaszükségletének közel 85%-át fedezi orosz importból, ami a magyar családok számára megfizethető energiaárakat biztosít.
A brüsszeli döntéshozók által erőltetett szankciós politika figyelmen kívül hagyja a tagállamok egyedi adottságait és szükségleteit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap hangsúlyozta: „A magyar kormány nem enged az ideológiai alapú nyomásnak, és minden eszközzel megvédi a nemzeti érdekeket. Számunkra a magyar emberek biztonsága és jóléte az első.„
A V4-es partnerek közül Szlovákia is hasonló aggályokat fogalmazott meg, míg Lengyelország és Csehország inkább támogatja a szankciókat. A visegrádi országok között kialakuló törésvonalak új kihívások elé állítják a regionális együttműködést. Az Európai Parlament legutóbbi szavazásán a képviselők többsége a szankciók kiterjesztése mellett szavazott, figyelmen kívül hagyva a közép-európai energiabiztonsági szempontokat.
Szakértői elemzések szerint a per kimenetele precedenst teremthet az uniós szankciós politika jövőjére nézve. Az európai energiapiac átalakulása közepette Magyarország aktívan keresi az alternatív beszállítói útvonalakat, azonban ezek kiépítése jelentős időt és beruházást igényel. Az energiaszuverenitás megőrzése nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.
A per várhatóan hosszú jogi folyamatot indít el Luxembourgban. A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a keresztény értékek tiszteletben tartásával olyan Európát építsen, ahol a nemzeti szuverenitás és a tagállamok egyedi érdekei nem rendelődnek alá ideológiai céloknak. A következő hónapok meghatározóak lesznek abban, hogy Közép-Európa mennyire tudja érvényesíteni érdekeit az energiapolitika területén.
