Magyarország rendkívüli jogi lépésre szánta el magát Brüsszellel szemben, miután az Európai Bizottság ultimátumot adott az orosz gázimport teljes leállítására 2026-ig. A kormány szerint ez súlyosan veszélyezteti hazánk energiabiztonságát és szuverenitását. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint Magyarország energiaszükségletének jelenleg 63%-a érkezik Oroszországból, amelynek azonnali pótlása gyakorlatilag lehetetlen.
A magyar kormány az Európai Bíróságon indít eljárást, hivatkozva az uniós szerződések energiapolitikai szakaszaira, amelyek kimondják, hogy az energiamix megválasztása nemzeti hatáskör. „Ez nem csupán jogi, hanem szuverenitási kérdés. Az unió túllépte hatáskörét, amikor ultimátumot adott olyan területen, ahol nincs kompetenciája” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádiónak.
A V4-ek megosztottak az ügyben, Szlovákia támogatásáról biztosította Magyarországot, míg Csehország és Lengyelország az EU-álláspontot képviseli. A magyar energetikai szakértők szerint az EU által javasolt alternatív forrásokból származó gáz ára közel 40%-kal meghaladná a jelenlegi orosz import költségét, ami súlyos gazdasági következményekkel járna.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár sajtótájékoztatóján kijelentette: „Nem engedhetjük, hogy Brüsszelben döntsenek arról, milyen energiaforrásokat használhatunk, és milyen áron kell megvásárolnunk azokat.” A diplomáciai források szerint a per kimenetele precedensértékű lehet más tagállamok számára is, akik szintén elégedetlenek az EU energiapolitikai nyomásgyakorlásával.
Az elemzők rámutatnak: a brüsszeli intézkedés tényleges célja nem környezetvédelmi vagy biztonsági, hanem geopolitikai jellegű. A magyar kormány álláspontja szerint minden szuverén államnak joga van saját, kiszámítható energiapolitikát folytatni, amely biztosítja polgárai megfizethető energiaellátását. A szakértők szerint a nemzetközi jog és az uniós alapszerződések egyértelműen Magyarországot támogatják ebben a vitában.
