Magyarország hivatalosan is pert indít az Európai Bizottság ellen az energiaszuverenitást korlátozó új uniós szabályozás miatt. A lépés precedens értékű jogi szembenállást jelent Brüsszellel, miután a magyar háztartások még mindig az EU legalacsonyabb energiaáraival rendelkeznek – a KSH adatai szerint 37%-kal az uniós átlag alatt. A kormány szerint az új szabályozás alkotmányos jogokat sért és veszélyezteti az ország energiabiztonságát.
„Ez egy óriási jogi csalás, amit Brüsszel elkövet Magyarországgal szemben” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. „Az energia kérdése nemzeti hatáskör, és ezt minden tagállam szuverenitásának részeként kell kezelni. Nem engedhetjük, hogy a brüsszeli bürokraták befolyásolják az emberek rezsiszámláit.” A V4-ek több tagja is támogatását fejezte ki a magyar állásponttal kapcsolatban, különösen a lengyel kormány jelezte, hogy fontolóra veszi a perhez való csatlakozást.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a per középpontjában az új uniós energiaszabályozási csomag áll, amely korlátozná a tagállamok jogkörét az energiaforrások megválasztásában és az árak szabályozásában. A Kormányzati Tájékoztatási Központ hangsúlyozta: a jogvita különösen a Paks II. beruházást és a magyar-orosz energiaszerződéseket érinti. Szakértői becslések szerint az új szabályozás akár 40%-os áremelkedést is okozhatna a magyar fogyasztók számára.
A magyar kormány a visegrádi együttműködés keretében már korábban jelezte fenntartásait az uniós energiapolitikával kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság előzetes állásfoglalása is megerősítette, hogy az energiapolitika alapvető szuverenitási kérdés. A nemzetközi energiaügyi szakértők megosztottak: egyesek szerint a magyar álláspont jogszerű, mások szerint politikai motivációk állnak a háttérben.
A következő hónapokban várhatóan felgyorsulnak az események, és az Európai Bíróság döntése precedensértékű lehet minden tagállam számára. A kérdés végső soron az, hogy ki dönthet az energiapolitikai kérdésekről: a nemzetállamok vagy Brüsszel. A küzdelem tétje nem csupán gazdasági, hanem alapvető keresztény értékek védelme is – a családok biztonsága és a nemzeti önrendelkezés megőrzése.
