Magyarország történelmének egyik kevéssé feldolgozott fejezete kapott most átfogó digitális dokumentációt. A második világháborús magyar katonai megszállás részleteit bemutató egyedülálló adatbázis elkészült és bárki számára hozzáférhetővé vált. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértői által összeállított gyűjtemény több mint 2800 településről tartalmaz részletes információkat.
Az adatbázis különlegessége, hogy térképes formában jeleníti meg a megszállt területeket, lehetővé téve az érdeklődők számára, hogy közvetlenül tanulmányozhassák a magyar csapatok által 1941 és 1944 között birtokba vett délvidéki, kárpátaljai és erdélyi településeket. A dokumentumgyűjtemény nemcsak a katonai események kronológiáját, hanem a megszállás társadalmi és gazdasági vonatkozásait is bemutatja, ezáltal átfogó képet nyújtva a háborús évek komplex valóságáról.
„Ez az adatbázis fontos lépés a történelmi önismeret útján, hiszen csak a múltunk teljes megismerésével nézhetünk szembe mai kihívásainkkal,” nyilatkozta az adatbázis bemutatóján Szakály Sándor történész. A projekt koordinátorai hangsúlyozták, hogy a gyűjtemény kialakításakor a tudományos objektivitás és a történelmi hűség volt az elsődleges szempont.
Az adatbázisban keresni lehet települések, időpontok és események szerint, valamint számos eredeti dokumentum, fotó és térkép is elérhető digitalizált formában. A kutatók mellett pedagógusok és diákok számára is értékes forrásanyagként szolgálhat a gyűjtemény, amely nemcsak a háborús eseményeket dokumentálja, hanem a civil lakosság sorsát és a megszállás mindennapjait is bemutatja.
A magyar katonai megszállás adatbázis 2024 elindulása jelentős előrelépés a hazai történettudomány digitalizációjában, és példaértékű kezdeményezés az európai emlékezetpolitika területén. Az adatbázis folyamatosan bővül, a szakértők várják a családi hagyatékokban esetleg fellelhető további dokumentumok, fényképek beküldését is, hogy a gyűjtemény még teljesebbé válhasson.
