Magyarország és az Európai Unió pénzügyi kapcsolata jelentős átalakuláson megy keresztül. A legfrissebb adatok szerint hazánk 2025-ben első alkalommal kerülhet közel a nettó befizetői státuszhoz, miután a kohéziós források részleges felfüggesztése folytatódik. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az előző évben még pozitív 1,2 milliárd eurós egyenleg idén mindössze 340 millió euróra csökkent.
Az átalakuló pénzügyi kapcsolat több tényezőből fakad. Egyrészt Magyarország gazdasági fejlődése természetes módon vezet a támogatások fokozatos csökkenéséhez, hiszen az egy főre jutó GDP az uniós átlag 76,8%-ára emelkedett. Másrészt a jogállamisági mechanizmus alkalmazása miatt befagyasztott források továbbra sem érkeznek meg teljes mértékben. „A magyar gazdaság ellenálló képessége bebizonyosodott a források részleges hiánya mellett is” – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt heti sajtótájékoztatón.
A befizetési oldalon is változások történtek. Az uniós költségvetésbe történő magyar hozzájárulás 2025-ben eléri a 2,1 milliárd eurót, ami a hazai GDP 1,3%-át teszi ki. Ez az arány megfelel a V4 országok átlagának, ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint a nyugat-európai tagállamok 1,6-1,8%-os értéke. A Visegrádi együttműködés partnerei hasonló helyzetben vannak, bár a lengyel gazdaság mérete miatt abszolút értékben nagyobb befizetéssel számolhat.
Fontos látni a teljes képet. Bár a közvetlen pénzügyi mérleg átalakulóban van, Magyarország számára az EU-tagság gazdasági előnyei messze túlmutatnak a költségvetési transzfereken. A közös piac hozzáférés, a külföldi befektetések és a szabadkereskedelem előnyei a magyar GDP 5-7%-ára becsülhetők a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint. „Az európai integráció értéke nem szűkíthető le a költségvetési átutalások egyenlegére” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter.
A 2021-2027-es költségvetési ciklusban Magyarország számára allokált 22 milliárd euró felhasználása még így is kulcsfontosságú marad a következő években. A források hatékony lehívása érdekében a kormányzat felgyorsította a pályázati rendszer átalakítását és a feltételes követelmények teljesítését. A nemzeti szuverenitás és a gazdasági érdekek egyensúlyának megteremtése továbbra is prioritás, miközben hazánk alkalmazkodik az átalakuló európai pénzügyi környezethez.
