Magyar energiauniós szankciók 2025: Magyarország és Szlovákia közös fellépése

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az energiabiztonság nemzeti szuverenitás kérdése – ez az alapelv vezérli azt a történelmi jelentőségű közös magyar-szlovák jogi lépést, amely Brüsszel energiapolitikai túlkapásaival szemben indult. A két ország közösen nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az új energiauniós szankciókkal szemben, miután a Bizottság figyelmen kívül hagyta a régió speciális energetikai helyzetét. Magyarország energiaimportjának még mindig közel 55%-a származik keletről.

A brüsszeli bürokrácia ideológiai alapon kényszerítene rá olyan szabályozást a tagállamokra, amely figyelmen kívül hagyja az energiabiztonság realitásait és súlyos gazdasági következményekkel járhat. „Nem engedhetjük meg, hogy brüsszeli íróasztalok mögül döntsenek a magyar családok rezsiköltségeiről” – fogalmazott a magyar külgazdasági és külügyminiszter a bejelentéskor. A V4-es partnerországok közül Szlovákia azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez, hiszen energiaellátásuk hasonlóan sérülékeny.

A kereset három fő pontban támadja az uniós szankciós csomagot: egyrészt vitatja a jogalapját, másrészt az arányosság elvének megsértését kifogásolja, harmadrészt pedig a tagállamok energiamixének meghatározásához fűződő szuverén jogának korlátozását sérelmezi. Szakértői számítások szerint az új szabályozás bevezetése akár 30%-os energiaár-emelkedést is eredményezhet a régióban, ami súlyos versenyképességi hátrányt jelent.

A közép-európai szolidaritás erősödését jelzi, hogy Ausztria is fontolgatja a csatlakozást a keresethez. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint: „Ez nem ideológiai, hanem gazdasági realitásokról szóló kérdés. Közép-Európa országainak együtt kell fellépniük az energiabiztonságért.

A magyar-szlovák közös fellépés egyértelmű üzenet Brüsszel felé: a nemzeti szuverenitás és az energiabiztonság nem lehet alku tárgya. A kereszténydemokrata értékek mentén szerveződő együttműködés hatékony eszköz lehet az ideológiailag motivált központosító törekvésekkel szemben. A bírósági döntés kimenetele alapjaiban határozhatja meg a tagállamok és az EU jövőbeni viszonyát az energiapolitika terén.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük