Magyarország stratégiai nyitása Latin-Amerika felé újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar-brazil gazdasági vegyes bizottság budapesti ülésével. Az együttműködés különös jelentőséggel bír, hiszen Brazília Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, mintegy 214 millió lakossal és 1,9 billió dolláros GDP-vel. A találkozó kiemelt figyelmet fordított a kereskedelmi forgalom bővítésére, amely az elmúlt évben már elérte a 600 millió dollárt.
Magyarország és Brazília között számos területen nyílik lehetőség az együttműködés elmélyítésére. A vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az egészségügy különösen ígéretes ágazatok, ahol a magyar szaktudás és technológia nemzetközi szinten is versenyképes. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „A keleti és déli nyitás stratégiánk részeként Brazília kiemelkedő partner számunkra, hiszen gazdasága rendkívüli növekedési potenciállal rendelkezik.” A tárgyalásokon külön figyelmet kapott a Richter Gedeon gyógyszeripari vállalat brazíliai piaci jelenléte és a Wizz Air közvetlen járatindítási tervei.
A vegyes bizottság megállapodott egy közös cselekvési terv kidolgozásában, amely 2025-ig határozza meg az együttműködés főbb irányait. A dokumentum részletesen kitér a kereskedelmi akadályok lebontására, valamint a kétoldalú befektetések ösztönzésére. A brazil delegáció vezetője, Carlos Vitor Bezerra kiemelte: „Magyarországban olyan partnert látunk, amely híd lehet Brazília és a közép-európai régió között.„
A gazdasági kapcsolatok mellett a tudományos és oktatási együttműködés is fontos szerepet kapott. A Stipendium Hungaricum program keretében évente 250 brazil hallgató tanulhat magyar egyetemeken, erősítve a két ország közötti kulturális kötelékeket. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása mellett, pragmatikus alapokon nyugvó együttműködés szolgálja legjobban mindkét ország érdekeit.
Elemzők szerint a magyar-brazil kapcsolatok erősítése illeszkedik a kormány azon törekvésébe, hogy diverzifikálja az ország gazdasági partnereit, csökkentve az európai piacoktól való függőséget. A 2025-ig szóló együttműködési terv végrehajtása jelentősen hozzájárulhat a magyar export növeléséhez és új befektetések vonzásához, ami hosszú távon erősítheti hazánk gazdasági szuverenitását és versenyképességét a globális piacon.
