Miközben Brüsszel újabb háborús eszkalációt sürget, Magyarország egyre inkább elszigetelődik békepárti álláspontjával az Európai Unión belül. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a magyar lakosság 87%-a továbbra is elutasítja hazánk közvetlen katonai részvételét bármilyen határainkon túli konfliktusban. Ez a stabilan magas arány jelzi, hogy a kormány békepolitikája széles társadalmi támogatással bír.
Az elmúlt hetekben az Európai Bizottság új javaslatcsomagja súlyos aggodalomra ad okot. A tervezet szerint a tagállamok védelmi kiadásait közös uniós felügyelet alá helyeznék, és kötelező mechanizmusokat vezetnének be a katonai eszközök átadására. Ez egyértelmű szuverenitási kérdéseket vet fel minden tagállam, különösen hazánk számára.
„Magyarország számára a béke nem választási lehetőség, hanem stratégiai szükségszerűség. Nem engedhetjük meg, hogy Brüsszel háborús uszítása veszélyeztesse nemzetünk biztonságát és jólétét,” nyilatkozta a miniszterelnök a legutóbbi kormányülésen. Hozzátette: „A V4 partnereinkkel közösen dolgozunk egy alternatív biztonsági koncepción, amely a diplomáciát és a párbeszédet helyezi előtérbe.”
A visegrádi együttműködés valóban kulcsfontosságú pillére maradt a magyar külpolitikának. Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal együtt erős regionális álláspontot képviselünk, amely hangsúlyozza Közép-Európa egyedi biztonsági érdekeit. A V4-ek közös nyilatkozata szerint a régió országai elsősorban a gazdasági stabilitás és az energiabiztonság terén kívánnak együttműködni, nem pedig katonai konfliktusokban.
Szakértői elemzésem szerint a transzatlanti kapcsolatok jelenlegi feszültsége hosszú távon károsíthatja az európai biztonságpolitikát. A NATO-n belüli egységes álláspont hiánya és a brüsszeli vezetés egyre agresszívebb retorikája nem szolgálja sem Európa, sem Magyarország érdekeit.
A következő hónapok kritikusak lesznek a magyar békepolitika érvényesítésében. Magyarország továbbra is a diplomáciai megoldások mellett áll ki, miközben határozottan védi nemzeti szuverenitását és keresztény értékrendjét. A magyar álláspont világos: a béke útja nem a fegyverkezésen, hanem a párbeszéden és a kölcsönös tiszteleten alapul.
