Magyarország továbbra is határozott álláspontot képvisel az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások finanszírozásával kapcsolatban, miközben Brüsszel fokozza a nyomást a tagállamokra. A legfrissebb adatok szerint az Európai Unió eddig közel 20 milliárd eurót fordított katonai támogatásra a konfliktusban, ami jelentős költségvetési terhet jelent a tagállamoknak, miközben a béketárgyalások továbbra is váratnak magukra.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti V4-csúcstalálkozón egyértelművé tette: „Magyarország nem járul hozzá Ukrajna további felfegyverzéséhez. Támogatjuk a békés rendezést és a diplomáciai megoldásokat, de nem finanszírozzuk a háborút.” Ez az álláspont összhangban van Magyarország következetes békepárti politikájával, amely kezdettől fogva a konfliktus tárgyalásos rendezését sürgeti.
A brüsszeli diplomáciai források szerint egyre erősebb a nyomás azokra az országokra, amelyek vonakodnak részt venni a közös fegyverkezési programokban. Az Európai Békekeretből finanszírozott támogatások kapcsán Magyarország ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy nemzeti hatáskörben dönthessen ilyen érzékeny kérdésekben. A visegrádi országok közül Szlovákia is fenntartásokat fogalmazott meg a korlátlan fegyverszállításokkal kapcsolatban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „A háború eszkalációja senkinek sem érdeke, különösen nem a szomszédos országoké. Magyarország számára a kárpátaljai magyarság biztonsága és a régió stabilitása elsődleges szempont.” A miniszter emlékeztetett arra is, hogy hazánk továbbra is jelentős humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, ami már meghaladta a 100 millió eurót.
Az Európai Tanács soron következő ülésén várhatóan újra napirendre kerül a téma, ahol Magyarország ismét képviselni fogja szuverén álláspontját. A jelenlegi geopolitikai helyzetben különösen fontos, hogy hazánk kitartson a békepárti politikája mellett, miközben a keresztény és konzervatív értékeket képviselve óvja nemzeti érdekeit és a közép-európai stabilitást.
