Magyarország nemzetgazdasági kitettsége újabb fordulóponthoz érkezik, miután a kormány jelentős mértékű devizaalapú adósság felvételét tervezi 2026-ra. A költségvetési tervek szerint a devizaadósság aránya az államadósságon belül megközelítheti a 30%-ot, ami komoly kihívást jelent a gazdasági szuverenitás szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte erősödik a nemzeti önrendelkezés iránti igény.
Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai alapján a magyar állam 2026-ban közel 1900 milliárd forint értékben tervez devizakötvény-kibocsátást, ami a teljes finanszírozási terv jelentős hányadát teszi ki. Ez a stratégiai döntés egyszerre jelzi a nemzetközi pénzpiacokon való aktív jelenlétünket, ugyanakkor növeli az ország kitettségét a globális pénzpiaci ingadozásokkal szemben.
„Magyarország pénzügyi szuverenitásának megőrzése elsődleges célunk, ugyanakkor a diverzifikált finanszírozási stratégia elengedhetetlen a stabil államháztartáshoz” – nyilatkozott a pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselője a tervekkel kapcsolatban. A V4-ek többi országa hasonló kihívásokkal néz szembe, de a magyar devizakitettség mértéke kiemelkedő a régióban.
A devizaadósság növekedése különösen érzékeny kérdés a jelenlegi geopolitikai környezetben, amikor az Európai Unió és tagállamai közötti szuverenitási viták egyre élesebbé válnak. A transz-atlanti kapcsolatok átalakulása és az új amerikai elnök hivatalba lépése tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen a dollárban denominált adósságok értéke nagymértékben függhet a jövőbeni monetáris politikától.
A költségvetési tervek mögött meghúzódó szakpolitikai megfontolások egyértelműen jelzik, hogy Magyarország igyekszik egyensúlyt találni a nemzeti érdekek védelme és a nemzetközi pénzpiacok realitásai között. Az adósságfinanszírozás nemzetközi dimenziója azonban nem jelentheti a gazdasági önrendelkezés feladását, különösen nem egy olyan időszakban, amikor a keresztény értékekre épülő gazdaságpolitika hosszú távú stabilitást biztosíthatna az országnak.
A következő évek kulcsfontosságúak lesznek a magyar pénzügyi szuverenitás szempontjából. A devizaadósság kezelése nem pusztán technikai kérdés, hanem a nemzeti önrendelkezés próbaköve egy olyan világrendben, ahol a gazdasági függetlenség egyre inkább a valódi politikai szuverenitás alapfeltételévé válik.
