Magyar agrárpolitika 2030 tervek: Nagy István radikális változásokat ígér

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

A magyar mezőgazdaság jövője újabb mérföldkőhöz érkezett: Nagy István agrárminiszter bejelentette a 2030-ig szóló stratégiai terveket, amelyek gyökeresen átformálhatják az ágazatot. Magyarország jelenleg az uniós átlag 159%-án teljesít a mezőgazdasági termelékenység terén, de a kormány célja ennél is ambiciózusabb.

A miniszter részletesen ismertette az új agrárpolitikai irányvonalat, amely a fenntarthatóság és a versenyképesség kettős pillérén nyugszik. „Magyarország agrárjövőjét a helyi termelésre és feldolgozásra építjük, ezzel biztosítva élelmezési szuverenitásunkat” – hangsúlyozta Nagy István. A tervek között szerepel a hazai élelmiszer-önellátás arányának 85%-ra növelése, valamint a feldolgozóipar kapacitásának jelentős bővítése.

A stratégia különös figyelmet fordít a generációváltásra és a vidéki életforma vonzóbbá tételére. Az agrárminisztérium célkitűzése, hogy 2030-ra megduplázzák a fiatal gazdák számát, és növeljék a vidéki térségek népességmegtartó erejét. „A magyar vidék nem csupán termelési tér, hanem kulturális örökségünk bölcsője is” – fogalmazott a miniszter.

A digitalizáció és az innovatív technológiák bevezetése kiemelt szerepet kap az új agrárkoncepcióban. A precíziós gazdálkodás elterjesztésével a kormány 30%-os víz- és vegyszerfelhasználás-csökkenést tervez elérni, miközben a termelékenység tovább növekedhet. Nagy István bejelentése szerint új támogatási rendszert dolgoznak ki, amely kifejezetten a környezetkímélő technológiákat részesíti előnyben.

A klímaváltozás hatásaira való felkészülés jegyében átfogó öntözésfejlesztési program indul, amelynek célja, hogy az öntözhető területek aránya az eddigi 3%-ról 10%-ra emelkedjen. Emellett a hazai élelmiszeripar ellenálló képességének növelése érdekében regionális feldolgozóközpontok létrehozását tervezik.

A magyar agrárpolitika megújítása szorosan kapcsolódik az európai zöld megállapodás céljaihoz, ugyanakkor a nemzeti érdekek határozott képviseletére épül. A kormány álláspontja szerint a környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők lehetnek a jövő mezőgazdaságában.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük