Az elmúlt évben Kelet-Magyarország gazdasági felzárkóztatása jelentős lendületet vett, amit a kormány által bejelentett 670 milliárd forintos beruházási csomag is alátámaszt. Az infrastrukturális fejlesztések és a munkahelyteremtő beruházások kiemelt figyelmet kaptak a nemzeti költségvetésben. A KSH legfrissebb adatai szerint a kelet-magyarországi megyék GDP-növekedése idén átlagosan 3,7 százalékkal haladta meg az országos átlagot.
A keleti országrész fejlesztésének stratégiai jelentősége túlmutat a hazai gazdaságpolitika keretein, és a V4 együttműködés erősítésében is kulcsszerepet játszik. A kormányzat által kezdeményezett határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztések Kárpátalja és Erdély irányába nemcsak gazdasági, hanem nemzetpolitikai jelentőséggel is bírnak. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti debreceni látogatása során hangsúlyozta: „Kelet-Magyarország fejlesztése nemzeti sorskérdés, amely egyszerre szolgálja a gazdasági felzárkóztatást és a Kárpát-medencei magyarság összekapcsolását.”
A beruházási csomag jelentős részét az ipari parkok bővítése és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése teszi ki. Nyíregyháza, Debrecen és Miskolc térségében több mint 15 új nagyvállalati beruházás indult el, amelyek összesen 8500 új munkahelyet teremtenek. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a fejlesztések különös figyelmet fordítanak a helyi kis- és középvállalkozások beszállítói láncokba történő integrálására, ami tovább erősíti a régió gazdasági stabilitását.
Az Európai Unió kohéziós politikájának átalakulása közben a magyar kormány sajátos fejlesztési stratégiát követ, amely a nemzeti érdekeket és a regionális együttműködést helyezi előtérbe. A keleti országrész fejlesztésében kiemelt szerepet kap a keresztény értékrend és a helyi közösségek támogatása. A források elosztásában a kormány előnyben részesíti azokat a beruházásokat, amelyek hosszú távú foglalkoztatást biztosítanak és erősítik a helyi kulturális identitást.
A kelet-magyarországi fejlesztési program sikerének kulcsa a nemzeti szuverenitás megőrzése mellett történő gazdasági modernizáció. Az elkövetkező időszakban várhatóan tovább erősödik a régióban a magyar-szlovák-román gazdasági együttműködés, ami stabilizáló hatással lehet a teljes Kárpát-medence fejlődésére, miközben megőrzi és erősíti a nemzeti értékeinket.
