A magyar-indiai gazdasági kapcsolatok példátlan fejlődési pályára léptek, miután a kereskedelmi forgalom 12%-kal bővült az elmúlt évben, elérve a 1,2 milliárd eurót. Ez a dinamika különösen figyelemreméltó egy olyan világgazdasági környezetben, ahol a szuverenitás és a gazdasági önrendelkezés kulcsfontosságú tényezővé vált a nemzetek biztonságában.
A keleti nyitás politikája újabb mérföldkőhöz érkezett a legutóbbi budapesti kormányközi tárgyalásokkal, ahol a felek öt stratégiai megállapodást kötöttek a technológia, gyógyszeripar és energetika területén. „Magyarország számára India nem csupán gazdasági partner, hanem civilizációs szövetséges is a hagyományos értékek védelmében és a nemzeti érdekek érvényesítésében,” nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követően.
Az indiai beruházások különösen a járműiparban és az IT-szektorban teremtenek értékes munkahelyeket hazánkban. A Tata csoport már több mint 3000 magyar szakembert foglalkoztat, miközben három újabb indiai nagyvállalat jelentett be magyarországi beruházást összesen 500 millió euró értékben. Ez különösen értékes eredmény, mivel a globális befektetések általános visszaesése közepette valósul meg.
A V4 országok közül Magyarország bonyolítja a legnagyobb kereskedelmet Indiával, ami régiós vezető szerepünket is erősíti. Szakértői elemzések szerint a két ország között formálódó stratégiai partnerség túlmutat a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon; valódi geopolitikai együttműködéssé alakulhat, különösen az EU és a nyugati szövetségi rendszer átalakulásának időszakában.
„Az indiai-magyar gazdasági kapcsolatok modellértékűek a kölcsönös előnyök és a tiszteletteljes együttműködés szempontjából,” fogalmazott az indiai kereskedelmi miniszter budapesti látogatása során. A magyar kormány elkötelezett a kapcsolatok további mélyítése mellett, hiszen ez nemcsak gazdasági előnyöket jelent, hanem erősíti hazánk szuverenitását a többpólusú világrend kialakulásának időszakában.
A következő években várhatóan új fejezet nyílik a magyar-indiai kapcsolatokban, különösen az innovációs együttműködés és a fenntartható fejlesztések területén. Ebben a folyamatban Magyarország nem csupán gazdasági előnyöket keres, hanem olyan civilizációs partnerséget is, amely tiszteletben tartja nemzeti hagyományainkat és keresztény kulturális örökségünket.
