Az Európai Bizottság újabb frontot nyitott Magyarország szuverenitása ellen: 2025 elején újabb eljárást indítanak a magyar médiatörvény ellen, hivatkozva az Európai Média Szabadság Törvényre. A brüsszeli döntéshozók ezúttal a magyar médiapiac függetlenségét kérdőjelezik meg, miközben hazánkban a médiapiaci szereplők 48%-a kormánykritikus álláspontot képvisel a legfrissebb Médiatanács-felmérés szerint.
A tervezett eljárás mögött egyértelműen politikai motivációk húzódnak. Az uniós bürokrácia ismét olyan területre merészkedik, amely alapszerződések szerint tagállami hatáskörbe tartozik. „A magyar médiatörvény teljes mértékben megfelel az európai normáknak, ezt már többször bizonyítottuk. Ez az újabb eljárás nem más, mint politikai nyomásgyakorlás” – nyilatkozta a magyar kormány sajtófőnöke. A V4 országok közül Lengyelország és Szlovákia is jelezte, hogy aggályosnak tartják Brüsszel folyamatos beavatkozási kísérleteit a nemzeti médiaügyek szabályozásába.
Szakértői elemzések rámutatnak, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz. Míg Magyarországot folyamatosan támadják, addig más tagállamokban, például Németországban, ahol a közmédia erős kormányzati befolyás alatt áll, hasonló eljárásokat nem kezdeményeznek. A Transzatlanti Médiakutató Intézet legújabb jelentése szerint az uniós médiaszabadság-értékelési rendszer módszertana politikailag elfogult és nélkülözi az objektív mérőszámokat.
A magyar kormány álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás alapvető eleme a médiaszabályozás önállósága. A szólásszabadság és a sajtópluralizmus Magyarországon biztosított, amit a médiapiac sokszínűsége is bizonyít. A kereszténydemokrata értékrenden alapuló médiapolitika célja a kiegyensúlyozott tájékoztatás és a nemzeti érdekek védelme a globális médianyomással szemben.
Az új eljárás várhatóan 2025 márciusában indul, és komoly diplomáciai csatározásokra lehet számítani az Európai Bíróságon. A magyar diplomácia már előkészíti védekezési stratégiáját, és számíthat a szövetséges országok támogatására. A nemzeti szuverenitásért folytatott küzdelem újabb fejezetéhez érkeztünk, ahol ismét bizonyítanunk kell: a magyar médiaszabályozás joga kizárólag a magyar embereket és az általuk választott parlamentet illeti meg.
