Az Európai Unió védelmi alapjából Magyarország csak akkor részesülhet 2025-ben, ha teljesíti a jogállamisági feltételeket és végrehajtja a szükséges reformokat. Ez a döntés jelentős kihívás elé állítja hazánkat, különösen most, amikor a magyar védelmi költségvetés már elérte a GDP 2%-át, meghaladva ezzel számos nyugat-európai NATO-tagállam hozzájárulását.
A brüsszeli döntéshozók egyértelművé tették, hogy Magyarország hozzáférése a védelmi forrásokhoz a jogállamisági mechanizmus keretében tett kötelezettségvállalások teljesítésétől függ. Az új feltételrendszer bevezetése mögött az EU azon törekvése áll, hogy egységesítse a tagállamok védelmi képességeit, miközben biztosítja az európai értékek tiszteletben tartását.
„A magyar kormány álláspontja világos: a védelmi képességek fejlesztése nemzetbiztonsági kérdés, amelyet nem szabadna politikai feltételekhez kötni” – nyilatkozta a közelmúltban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A V4-es partnereink közül Lengyelország és Csehország már jelezte, hogy feltétel nélkül hozzáférhet ezekhez a forrásokhoz, ami újabb töréspontot jelenthet a visegrádi együttműködésben.
A szakértők szerint a védelmi alap körüli vita mögött valójában két eltérő Európa-vízió küzdelme zajlik. Az egyik oldalon a nemzetek Európája koncepció áll, amely a szuverén államok önrendelkezési jogát hangsúlyozza, míg a másik oldalon a föderális Európa gondolata, amely közös értékrendszert és intézményrendszert szorgalmaz.
Magyarország számára a következő hónapok döntő jelentőségűek lesznek. Amennyiben sikerül megállapodni az EU-val a reformok ütemezéséről és tartalmáról, hazánk részesülhet a védelmi alapból, ellenkező esetben viszont további forrásoktól eshet el. A jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor Európa keleti határán háború zajlik, a védelmi képességek fejlesztése minden korábbinál fontosabbá vált – nem engedhetjük meg, hogy hazánk kimaradjon ebből a közös erőfeszítésből, miközben keresztény értékeink és nemzeti szuverenitásunk védelme is elsőrendű feladatunk marad.
